Rétvári Bence, aki egyben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, az MTI-hez eljuttatott levélben felidézte, hogy az 1953–1990 között Karl Marx nevét viselő közgazdaság-tudományi egyetem a rendszerváltás után visszakapta eredeti, 1948–1953 között használt nevét, majd 2004. szeptember 1-jétől már Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) néven ismert. Ezzel párhuzamosan az egyetem főépülete mellett található térről a bolgár kommunista vezető, Georgi Dimitrov mellszobra is a megfelelő helyére, a Szoborparkba került, és a Dimitrov tér is már csak a kommunista múlt egy groteszk szeleteként él az emberek emlékezetében – mutatott rá.
Hozzátette: mindezek ellenére, ha egy elsőéves, egy turista vagy egy érdeklődő belép a Közgáz aulájába, akkor megdöbbenésére mind a mai napig „a nyíltan fajgyűlölő és osztályharcos nézeteket valló Karl Marx ülőszobra tekint le rá”. Többször ugyan felmerült a szobor áthelyezésének lehetősége, de az végül nem valósult meg.
Rétvári Bence szerint Karl Marx eszméi, különösen azok utóélete, megágyaztak a XX. század embertelen diktatúráinak és genocídiumainak. A fajgyűlölet és az osztályharcos kommunizmus totális diktatúráinak áldozatait több száz millióra becsülik, a hazánkban évtizedekig kötelező tantárgyként oktatott osztályharcos, szocialista ideológia, a marxizmus-leninizmus pedig a nevetség tárgyává vált.
Marx nézetei ugyanabból az irányból támadják az emberi méltóság tiszteletét, mint a kommunizmus és a nácizmus – fejtette ki, hozzátéve: egy demokratikus, polgári társadalomban kötelesség küzdeni az antiszemitizmus, a gyűlöletbeszéd, a kirekesztés és a rasszizmus minden formája ellen. „Hiszem, hogy Magyarország is egy ilyen hely” – fogalmazott. A kormánypárti politikus többek között idézte Marx Kényszerkivándorlásról címet viselő 1853-as tanulmányát, amellyel szerinte hozzájárult a fajelmélet és a nácizmus embertelen tételeinek megalapozásához. „Azoknak az osztályoknak és fajoknak, amelyek túl gyöngék, pusztulniuk kell. A következő világháború nemcsak a reakciós osztályokat és dinasztiákat, hanem egész reakciós népeket fog eltüntetni a föld színéről. És ez is haladás” – idézte a művet a kormánypárti politikus.
A KDNP alelnöke hozzátette: Karl Marx szlávokról alkotott nézetei a náci fajelmélet ideológusaihoz álltak közel, ahogy az A magyar harc című, 1849-es Marx–Engels műben is tetten érhető. „Ausztriában a pánszlávista délszlávok nem egyebek, mint egy felettébb zavaros ezeréves fejlődésből kikerült népszemét” – idézett a könyvből a politikus.
Rétvári Bence azt írta, bízik benne, hogy az egyetem vezetése és polgárai is egy terhes és vállalhatatlan örökségnek tartják Karl Marx szobrát. Mindezek alapján kéri, hogy a rendszerváltás után 25 évvel tegyék meg a negyedszázada szükséges lépéseket a BCE főépületének aulájában található Marx-szobor mielőbbi eltávolításának érdekében – zárta sorait a KDNP alelnöke.
