A jogszabály szerint a választást az előző választást követő negyedik évben, áprilisban vagy májusban kell megtartani, a köztársasági elnöknek pedig a választás időpontját 70-90 nappal korábban kell kihirdetnie.
Az április–májusi időszakban a húsvétot leszámítva hét hétvége jöhet szóba, az Európai Parlamenti választást május 25-én kell megtartani. Így április 6. az első lehetséges dátum, május 25. pedig az utolsó, ezért január 6. és március 16. között kell döntenie az államfőnek.
A megfelelő időpont kiválasztásához nagyon sok szempontot kell figyelembe venni, hangsúlyozta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet szakmai vezetője a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Az EP választásokkal egy időpontban tartott országgyűlési választás például kihathat az Európai Parlamenti választásra oly módon, hogy azon magasabb lesz a részvétel – ez mellette szólhat, ellene viszont az, hogy nem igazán jó a kampány fókusza, hiszen két, egymástól teljesen különböző hatáskörökkel rendelkező intézmény megválasztása csúszna össze, magyarázta a szakember.
A húsvéthétfő és a május elsejei hétvége csonka héttel esnek egybe, amikor sokan szabadságot vesznek ki és elutaznak, így kisebb lehet a választási részvétel. A 2010-es választást Sólyom László köztársasági elnök a lehető legkorábbi időpontra írta ki, de ez természetesen nem köti Áder Jánost, jegyezte meg Mráz Ágoston Sámuel.
A Nézőpont Intézet szakmai vezetője szerint mindenki számára, aki kampányt tervez, aki arra koncentrál, hogy milyen politikai helyzetben, milyen körülmények között zajlik a négyévente tartott választás egyértelműen fontos, hogy mikor lesz a szavazás. A választás időpontjának kijelölése látszólag csupán egy dátum meghatározása, valójában azonban többek között az is függ tőle, hogy mikorra tud egy stabil kormány felállni. 2014-től új uniós költségvetési ciklus kezdődik, kulcsfontosságú, hogy Magyarországnak olyan kormánya legyen, amely nem vesztegeti az időt, hanem a fontos lépéseket meg tudja tenni – tette hozzál.
