Korábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk arról, hogy zűrös dolgok történnek a Versys Klinikán, egy korántsem makulátlan múltú orvos vezetésével és aktív közreműködésével. Cikkünk után dr. Vereczkey Attila vádaskodásoktól, összeesküvés-elméletektől sem mentes írással jelentkezett szerkesztőségünk levelesládájában, ennek „szalonképesre” csupaszított változatát pedig feltette a világhálóra.
Vereczkey doktor szerint az ő múltja – az írásunkban fogalmazottakkal ellentétben – makulátlan, sem polgári, sem büntetőperben, sem kamarai eljárásban nem kérdőjelezték meg. Ezzel szemben 2006. október 28-án kihirdetett (15.B.XIII.20878/2004. számú) jogerős ítéletében a Pesti Központi Kerületi Bíróság megállapította, hogy két rendben magánokirat-hamisítást követett el; mint írtuk, saját működési bizonyítványát kozmetikázta a magánklinikai vezető. Dr. Vereczkey Attilának két orvosetikai ügye is volt. Az elsőben 2004. december 15-én keletkezett jogerős határozat a Magyar Orvosi Kamara Országos Etikai Bizottságától (Etikai Kódex 13. és 132. paragrafusa megsértése), a másodikban ugyanez a testület döntött 2006. augusztus 2-án (EK 95., 96. paragrafus).
A főorvos itthon is elterjedt rutineljárásnak nevezi az aCGH módszerű szűrést, ezzel szemben az igazság a következő: Magyarországon az Egészségügyi Tudományos Tanács Humán Reprodukciós Bizottsága (ETT-HRB) határozza meg – nemzeti kutatásetikai szempontok alapján –, hogy milyen kutatások minősülnek embrión végzett kutatásnak. Tudvalevő, hogy a Btk. 173. paragrafusa szerint „aki emberi embrión vagy ivarsejten az egészségügyről szóló törvényben meghatározott engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően orvostudományi kutatást végez, vagy emberi embriót kutatási célból hoz létre, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Az ETT-HRB honlapján található állásfoglalás – és az MNO érdeklődésére megküldött válasz – szerint az embriók genetikai szűrése – aCGH módszerrel – embrión végzett kutatásnak minősül, „végzése szakhatósági engedélyhez kötött. Kutatási projekt keretében történő alkalmazása előtt az ETT-HRB-hez kérelem nyújtandó be. Tekintettel arra, hogy genetikai tesztről van szó, a vonatkozó jogszabály szerint összeállított projekt a XXI/2008. számú 'genetikai törvény' paragrafusai alapján kerül elbírálásra.”
Vereczkey ezt írja: „Az ETT HRB nem döntéshozó, hanem véleményező javaslattevő testület, így nem állapíthatja meg egy genetikai eljárásról, hogy rutinszerűen végezhető vagy kísérleti szakaszban van.” Nos, az ETT-HRB éppen ezt teszi: szakvéleményt adott ki arról, hogy a genetikai szűrés bizony kutatás.
Vereczkey doktor állítása szerint az MNO cikke torzította a Versys adatait, ezzel szemben a Versys saját publikációjából írta ki a következőket: 2011 májusa és 2013 januárja között 107 asszony 421 embrióján végeztek genetikai szűrést aCGH módszerrel, mindössze négy asszony szült, és csak tizenhatan lettek várandósok.
Az embriók aCGH-s genetikai szűrése továbbra is folyik a klinikán, de az ETT-HRB tájékoztatása szerint ezek végzéséhez sem a klinika, sem dr. Vereczkey Attila nem rendelkezik a szükséges szakhatósági engedéllyel, ezért is tett az ETT-HRB feljelentést az illetékes ÁNTSZ-nél és a rendőrségnél is, mint erről az MNO is tájékoztatást kapott. Az országos szakfelügyelő főorvos véleménye és az ETT-HRB állásfoglalása alapján az ÁNTSZ közigazgatási eljárás keretében első fokon megtiltotta a Versysnek, hogy az embriókon genetikai szűrést végezzenek. A hatóság döntését a Versys Klinika megfellebbezte, a rendőrségi nyomozás részleteiről pedig portálunkat nem állt módjában tájékoztatni a rendőrségnek.
Még valami: szakhatósági engedély birtokában végzett kutatást kizárólag ellenszolgáltatás nélkül lehet végezni, ehhez képest a Versys Klinika honlapja szerint a genetikai szűrésért a betegeknek embriópáronként külön 360 000 forintot kell fizetniük, ami azt jelenti, hogy ezzel egy komplett lombikbébi-kezelés ára akár meg is közelítheti a 2 millió forint közeli összeget. Egyelőre a hatóságok – akik mind a fellebbezés utáni jogerős döntésre várakoznak – képtelenek megakadályozni, hogy a gyanútlan páciensek szenvedő alanyai legyenek az engedély nélkül végzett kutatásoknak. Büntetőjogi következményeken felül a klinika akár kártérítési perek sokaságára is számíthat.
Természetesen várjuk, hogy az ÁNTSZ véleménye az első fokú döntést követően is megjelenjen, ennek megfelelően elküldtük kérdéssorunkat dr. Kormos József V., XIII. kerületi népegészségügyi tiszti főorvosnak is:
– Kutatásnak minősül-e és engedélyköteles-e az embriók aCGH módszerrel történő genetikai szűrése?
– Kért-e és kapott-e kutatási engedélyt az ETT-HRB-től a Versys Klinika, illetve dr. Vereczkey Attila az embriók genetikai szűrésére aCGH módszerrel?
– Mióta van tudomásuk arról, hogy a Versys Klinikán aCGH módszerrel szűrik az embriókat beültetés előtt?
– Veszélyezteti-e a betegellátás biztonságát, ha az ETT-HRB engedélye nélkül végez egy orvos emberi kutatásokat, kísérleteket?
– Az emberen, embriókon és ivarsejteken történő engedély nélküli kutatást a Btk. szankcionálja. Milyen konkrét intézkedéseket tettek, amikor tudomásukra jutott, hogy a Versys Klinikán engedély nélkül végeznek emberi kutatásokat? Tudomására hozták az illetékes rendőrségnek?
– Kit terhel a felelősség, hogy sok gyermek azért nem született meg, mert kísérleteztek rajtuk embriókorukban? Ha egy anyai haláleset fordul elő az engedély nélküli emberi kutatás során, minősített esetnek fog-e számítani?
– Önök szerint hová fordulhatnak panasszal azok a károsult betegek, akik áldozatai lettek dr. Vereczkey Attila engedély nélküli kísérleteinek?
