Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az átadón hangsúlyozta: az egyetem talpkövei arra intik az utókort, hogy az építkezést szellemi és lelki értelemben is folytatni kell, hogy a magyarság történelmére és kultúrájára büszke, a jövő iránt józan reményeket tápláló közösséggé váljon.
Rombolni lehet vaktában, ösztönösen, a céltalan haladás nevében is, de építeni csak tudatosan, fegyelmezetten, tervszerűen, értékek és helyes arányok szerint lehet; éppen úgy, ahogy az elmúlt években is tettük. Ezt a munkát a jövőben is folytatni szeretnénk – mondta az államtitkár.
Páva Zsolt (Fidesz), Pécs polgármestere úgy fogalmazott, hogy a város egy újabb, a múlt emlékeit hűen közvetítő beruházással gazdagodott a középkori egyetem rekonstrukciójával. Rámutatott: Pécs identitása a késő római ókeresztény emlékeken, az első egyetemen és Zsolnay Vilmos életművén alapszik. Reményét fejezte ki, hogy a létesítmény komoly érdeklődést vált ki a hazai és külföldi turisták körében, amellett, hogy a körülötte kialakított közpark és sétány a pécsiek pihenését szolgálja.
Az 1367-ben alapított és Zrínyi Miklós téli hadjárata idején, 1664-ben lerombolt középkori egyetem feltárását 1967-ben kezdték el, ekkor kerültek elő az első magyar egyetem várfalhoz tapadó román kori maradványai a székesegyház mögött.
A kutatók román kori falmaradványokat, oszlop- és szobortöredékeket, valamint egyebek mellett gótikus és reneszánsz emlékeket, faragványokat találtak, az Aranyos Mária-kápolnában pedig felfedezték az intézmény fenntartójának, Koppenbachi Vilmos pécsi püspöknek a síremlékét. Bár a feltárást követően hozzáláttak az épület helyreállításához is, a munka a 2000-es évek elején megrekedt pénzhiány miatt; a szükséges forrást a nemzeti vagyonkezelőnek 2011-ben sikerült biztosítania.
Az épület egy nagyteremből és kisebb termekből áll. A megvalósult rekonstrukció során az egykori tantermek fölé védőépületet emeltek, amely a későbbiekben kiállításnak is helyet ad. A tárlat előkészítése jelenleg is zajlik, összeállítása az őszre fejeződik be – közölte Márta István, az üzemeltető Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. ügyvezetője.
A tárlat összefogja és bemutatja a késő középkori Pécset, a pécsi püspökvár történetét, Magyarország első egyetemének történeti dokumentumait, az egyetemi életet, az oktatás folyamatát, valamint betekintést enged a török kori Pécs egy szeletébe is. Az Aranyos Mária-kápolnában Vilmos püspök síremlékének maradványait állítják ki, továbbá képernyők, makettek, az épület rekonstrukciójának panorámája, kőfaragványok, tablók, valamint számítógépes terminál segíti majd a látogatót az értelmezésben.
Magyarország első egyeteme, a pécsi Studium Generale alapítólevelét V. Orbán pápa 1367. szeptember 1-jén írta alá. Különlegességnek számított, hogy nem királyi székhelyen hívták életre az intézményt; ennek oka az volt, hogy a pécsi püspök, Koppenbachi Vilmos vállalta annak fenntartását, s ily módon elnyerte Nagy Lajos király támogatását. A középkori egyetemen római kánonjogot és filozófiát tanítottak, a teológiai fakultást V. Orbán pápa nem engedélyezte.
