Ezért lesz óriási küzdelem Nógrádban

Vajon mi fog történni április 6-án, a KDNP és a Munkáspárt egykori fellegvárában?

A 2014-es országgyűlési választást a korábbi hat voksolással szemben új választókerületi és jogszabályi környezetben tartják, amely alapvető hatással lesz a végeredményre is. Az MNO huszonkét részes sorozatban tekinti át a megyék és Budapest korábbi eredményeit, vázolja föl az érdekességeket és a választástörténeti tendenciákat, valamint az új választókerületi struktúra fényében a tippeléssel is megpróbálkozik. Sorozatunk tizenkettedik részében Nógrád megyét vesszük górcső alá.

A megyében az 1989-es választási törvény négy egyéni választókerületet állított föl: létrejött egy-egy salgótarjáni, balassagyarmati, pásztói és szécsényi választókerület. A 2011-es választási törvény a korábbi négy helyett kettő egyéni körzetet juttatott Nógrádnak, így az egész országot tekintve ebből a megyéből lehet a legkevesebb képviselőt bejuttatni az új parlamentbe. Az új szisztéma szerint létrejött egy balassagyarmati és egy salgótarjáni választókerület. A balassagyarmati körzethez több, 84 település tartozik.

Az 1990-es első szabad parlamenti választás első fordulója meglehetősen érdekes eredményt hozott Nógrádban. Az még kevésbé volt meglepetés, hogy az MDF megnyerte a listás szavazást, de a KDNP több mint 15, illetve az MSZMP több mint 10 százalékos eredménye vaskos meglepetés volt. A kereszténydemokraták a megye nyugati részén lévő balassagyarmati és szécsényi körzetben az élről várhatták a folytatást, a baloldal a pásztói és a salgótarjáni körzetben szerepelt országos átlaga fölött.

A második fordulóban a KDNP elsöprő győzelmét láthattuk Nógrádban, a későbbi kormánypárti alakulatnak három választókerületen is sikerült az élen végeznie. A legizgalmasabb verseny a pásztói körzetben volt, ahol a KDNP csupán 360 vokssal előzte meg a szabad demokraták aspiránsát. A salgótarjáni választókerületben az MDF jelöltje végzett az első helyen, de figyelemre méltó volt, hogy a második körbe bekerült MSZMP-s jelölt több mint 22 százalékos eredményt ért el.

Az 1994-es parlamenti választáson Nógrádban is az országos trendeknek megfelelően az MSZP diadalmaskodott, de emellett a KDNP és a Munkáspárt megőrizte erős támogatottságát. A kis településeken a kereszténydemokraták, Salgótarjánban és környékén a Munkáspárt ért el nagyon jó eredményeket. A szocialisták mind a négy egyéni körzetben az élről várhatták a folytatást. A május 29-ei második fordulóban az MSZP a várakozásoknak megfelelően mindegyik egyéni körzetben diadalmaskodott, a legkisebb arányban a balassagyarmatiban, ahol a jelöltje csupán 38,31 százalékot ért el. Nógrád így ismételten a későbbi kormánypártra szavazott.

Az 1998-as választás első fordulóját az MSZP nyerte Nógrádban, öt százalékpontot vert rá a Fideszre. A Munkáspárt újból több mint 10 százalékot ért el a megyében, a KDNP pedig öt százalék alatti eredményével eltűnt a politikai térképről. Az egyéni kerületek szintjén a két nagy párt döntetlenre állt, a szocialisták a pásztói és a salgótarjáni, a Fidesz pedig a szécsényi és a balassagyarmati körzetben vezetett. A május 24-ei fordulóban nem történt semmi változás, a baloldal országos veresége ellenére megőrizte két stabil körzetét, és a jobboldal is a neki kedvező választókerületekben végzett az első helyen.

A tizenkét évvel ezelőtti parlamenti választás Nógrád megyében is nagyon kiélezett küzdelmet hozott. Az MSZP az első fordulóban a listás voksok alapján több mint négy százalékpontot vert a Fidesz–MDF szövetségre, és a Munkáspárt közel hétszázalékos eredményével egyértelművé vált a kormánypártok veresége. Az egyéni körzetek szintjén a második kör előtt ismét döntetlen volt az állás.

A múlt alapján nem volt meglepő, hogy egyik erő sem tudott egyik választókerületben sem fordítani a második körben. Ráadásul egyik körzetben sem beszélhettünk szoros eredményről, főként nem Salgótarjánban, ahol a szocialisták jelöltje közel 65 százalékos támogatottsággal szerezte meg a mandátumot. Nógrádban tehát a 2002-es voksolás sem borította föl az erőviszonyokat, mindegyik politikai erő megőrizte azokat a választókerületeket, amelyekben korábban is domináns pozícióval rendelkezett.

A 2006-os választás megint csak éles küzdelmet hozott Nógrádban, mivel a szocialisták csupán három százalékponttal előzték meg a Fidesz–KDNP szövetséget. Rajtuk kívül egyetlen erő sem érte el az ötszázalékos eredményt, így hosszú idő után a szélsőbaloldal is eltűnt a megye politikai térképéről. Az egyéni kerületek szintjén 1998 után immár harmadszorra döntetlen alakult ki a nagy pártok között, amin a második forduló sem változtatott. Nógrádban így nyolc évvel ezelőtt is az állandóság diadalmaskodott.

A legutóbbi országgyűlési voksolás Nógrád megyében is alapvetően alakította át az erőviszonyokat. Az ország északi és keleti megyéihez hasonlóan a Jobbik itt is jelentősen megerősödött a szocialista párt kárára. Az MSZP több mint 20 százalékos listás eredményével az országos átlaga fölött szerepelt, de így sem tudta megelőzni a Jobbikot. A Fidesz–KDNP áttörését jól mutatta, hogy a salgótarjáni választókerület kivételével mindenütt már az első fordulóban megszerezte a mandátumot. Végül a megyeszékhelyen is a mostani kormánypárt győzött, de jelöltje nem érte el az 50 százalékos szavazatarányt.

Az elmúlt évtizedek voksolásait mérlegre téve világosan látszik, hogy Nógrád élesen kettéválik egy keleti és nyugati régióra a politikai szimpátiák alapján. Keleten a baloldal bír nagyon erős támogatottsággal, nyugaton pedig az 1990-es évek elején a KDNP, majd ezt követően a Fidesz került domináns pozícióba. Az erőviszonyok gyakorlatilag 2010-ig teljesen befagytak Nógrádban, de a baloldal még akkor is meglehetősen erős maradt Salgótarjánban és környékén.

Az új választókerületi beosztás erőviszonyait a 2002–10-es eredmények alapján igyekszünk felvázolni, ami természetesen nem lehet teljes körű. Nógrádban a két új választókerület egyike a megye keleti, a másik a nyugati részét fedi le. Mivel a nyugati részen a baloldal nem nagyon rúgott eddig labdába, ezt a választókerületet minden bizonnyal a Fidesz–KDNP fogja megnyerni. A salgótarjáni választókerületnek viszont egyértelmű esélyese a balliberális oldal, de ehhez szüksége van arra, hogy a Jobbik szavazóinak jelentős részét visszahódítsa.