A korábbi években Magyarországon egyre növekvő mértékben hódított teret „a nem munkából való megélés”, a segélyeken alapuló életmód – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes egy, a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjával és foglalkoztatásuk segítésével foglalkozó konferenciához kapcsolódva.
Hozzátette, a lehető legtöbb embert, akinek ezt képességei engedik, bent kell tartani a munka világában, akik pedig kiszorultak, azokat vissza kell segíteni. Különösen fontos azoknak segíteni, akik önhibájukon kívül, születési adottságukból vagy egészségi állapotuk megromlása miatt nehezebben tudnak munkát vállalni, mindennapjaikat is nehezebben élik, és sokszor ügyeik intézése is a többség által nem is ismert akadályokba ütközik.
Navracsics Tibor a sajtótájékoztatón elsősorban arról szólt, hogy a közigazgatásban milyen lépések történtek a fogyatékkal élők érdekében. Szavai szerint a közigazgatás átalakításának fő célja az volt, hogy az minél inkább emberközpontúvá váljon, és amikor az állampolgár egy államigazgatási eljárás keretében találkozik valamelyik hatósággal, hivatallal, magáénak érezze a közigazgatást, az ügyintézők pedig érzékenyek legyenek az egyes ember problémája iránt.
Ismertetése szerint a kormányablakok kialakításakor figyeltek arra, hogy a fogyatékkal élők is igénybe tudják venni az egyablakos ügyintézés szolgáltatásait. A látássérültek számára vezetősávokat alakítottak ki, az információs tábláknál pedig hangos térképek segítik az eligazodásukat. A siketek számára minden kormányablakban van olyan számítógép, amelyen keresztül jeltolmács segítségét veheti igénybe az ügyintéző és az ügyfél, a mozgássérültek számára pedig mindenütt akadálymentessé tették a kormányablakok helyiségeit.
Orbán Viktor szerint az országnak leginkább olcsó energiára és szakképzett munkaerőre van szüksége.
A kormány a jövőben is támogatja a fogyatékkal élőket és a megváltozott munkaképességűeket – mondta korábban a Fidesz országgyűlési képviselője, Tapolczai Gergely.
Navracsics Tibor arról is szólt, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a tananyag részévé tették az úgynevezett „érzékenyítő kurzusokat”, amelyeket elvégezve a közigazgatásban dolgozók gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek a fogyatékkal élők problémáiról.
Pósfai Gábor, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal főigazgatója a sajtótájékoztatón elmondta: a kormány 2013-ban 35 milliárd forintot fordított a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának támogatására. A foglalkoztatástámogatási rendszer szélesítésével jelenleg 324 munkáltató több mint 30 ezer megváltozott munkaképességű embernek ad munkát támogatott munkahelyeken, a rehabilitációs kártya segítségével pedig a nyílt munkaerőpiacon további 20 ezer megváltozott munkaképességű ember talált munkalehetőséget, 2010 és 2013 között 43 ezerről 60 ezerre nőtt azoknak a megváltozott munkaképességűeknek a száma, akiknek a foglalkoztatását támogatják.
Porga Gyula (Fidesz–KDNP), Veszprém polgármestere a sajtótájékoztatón arról szólt, városukban mindent megtesznek a fogyatékkal élő emberek társadalmi befogadása érdekében, és javítani igyekeznek az életminőségükön is. Hozzáfűzte: tíz év óta minden évben megszervezik a Jótékony mozgás elnevezésű rendezvényt, amelyen fogyatékkal élő gyermekek együtt sportolnak egészséges társaikkal. A nyár elején egy speciális összművészeti fesztivált is rendeznek Veszprémben, ezen fogyatékkal élők művészeti csoportjai mutatkoznak be. Bevonták a fogyatékkal élők képviselőit a belváros építészeti rehabilitációjának tervezésébe, és hamarosan átadják Veszprémben az első lakásokat, ahol eddig intézményben élő fogyatékos fiatalok önállósodását segítik.
A társadalom számára egyértelművé kell tenni, hogy magunkon segítünk, ha a fogyatékkal élőkön segítünk – hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerdai sajtótájékoztatóján, miután látogatást tett a dunaújvárosi Bercsényi utcai Jószolgálati Otthonban. A házelnök szerint bárki kerülhet hasonló helyzetbe, mint az otthonban élők, „egy baleset miatt vagy gyermekvállalás során”, de utána is természetes szeretettel kell gondoznia hozzátartozóját. Kiemelte: Magyarország a fogyatékkal élők ellátásában is jobban teljesít, mint négy évvel korábban, de „nem lehetünk elégedettek, mert sok minden vár megoldásra”. A tennivalók leltárát el kell készíteni és meg kell próbálni forrásokat keresni hozzájuk – mondta. Hozzátette: a fogyatékkal élők közül minden második mozgásában korlátozott, minden negyedik látássérült, minden ötödik hallássérült vagy beszédhibás, és minden hatodik értelmi fogyatékos.
