Elérkeztünk a teherbírás határaihoz: a 2013-as, 891 centiméter tetőzésű árvízhez hasonló, esetleg nagyobb árvíz esetén komoly katasztrófa bekövetkezésével is számolni kell – derült ki a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. tanulmányából. A munkára Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester kérte fel a társaságot a Duna 2013-as júniusi – az 1838-ban a várost elpusztító jeges ár után a második legnagyobb – vízemelkedése után. Budapest vezetője a Magyar Nemzetnek adott minapi interjújában megerősítette: további tízmilliárdokat kellene árvízvédelemre költeni, különben egy tavalyihoz hasonló árvíz esetében – a vagyoni értékeket fenyegető – katasztrófa sem zárható ki. A főpolgármester szerint az árvízvédelmi vonalak, berendezések műszaki állapota sokkal rosszabb, mint azt a tavalyi tapasztalatok alapján gondolni lehet.
Kiderült: többek között gond van a Bem téren, a Batthyány téren, Albertfalván és Újpesten, a Margitszigeten és az alsó rakpartokon, míg újabb szakmai megerősítést nyert, hogy a Római-part a főváros legvédtelenebb pontja.
Tarlós István a tanulmánnyal kapcsolatban elmondta: mindenképpen a kormányhoz fordul az ügyben. A fővárosi pénzügyi tervekben ugyanis nincs elegendő forrás. A 2014-re előirányzott keretből 100 millió forint jut a római-parti védmű megépítésének előkészítésére, míg a teljes árvízvédelmi rekonstrukciót félmilliárdból kell megoldani.
Emlékezetes, az előző városvezetés, a Demszky-korszak húsz éve alatt elhanyagolták a védműveket. Míg a Gyurcsány-kormány 2006-os hatalmon tartása érdekében megépítették a hiányzó budafoki gátat, a Rómain a balliberális vezetők csak ígérgettek. A tíz- és százezernyi homokzsákot az áradáskor kifulladásig rakodó lakosságnak, a civileknek már tizenkét éve megígérték a védelmi rendszer befejezését, most ugyanaz a politikai kör ádáz ellenfele a világon mindenütt bevált mobilgát alig 3,5 milliárdos megépítésének.
A Magyar Nemzet által megszerzett Budapest árvízvédelmi rendszerének műszaki fejlesztési javaslata című dokumentum a 2002-es, a 2006-os és a tavaly fokozatosan emelkedő vízállások tapasztalatai alapján az árvízi fenyegetettséggel kapcsolatban nem kertel: „a korábban fennállónak tartott biztonság hiányzik a védvonal jelentős szakaszain, a Duna a Vigadó tértől északra eső területein. Az eleve magassághiányos védvonalakon már a 2013-as 891 centiméter tetőzésű árvíz is csak magasítással volt kezelhető”.
A teljes cikket a hétfői Magyar Nemzetben olvashatja.
