Lovász Lászlót a voksok 61,8 százalékával választották elnökké a zárt ülésen – olvasható az Akadémia honlapján. Az elnöki posztért Lovász László mellett Maróth Miklós klasszika-filológus és Németh Tamás agrokémikus indult. Az MTA főtitkárává Török Ádám közgazdászt, főtitkárhelyettesévé pedig Barnabás Beáta Mária növénybiológust választották meg.
Az élettudományi alelnökké a voksok 70,2 százalékát kapó Freund Tamás neurobiológust választották, a társadalomtudományi alelnök Vékás Lajos jogtudós lett 57,1 százalékkal, a természettudományi alelnök pedig 67 százalékos támogatottsággal Szász Domokos matematikus. A közgyűlés élettudományi elnökségi taggá 61,4 százalékkal Tulassay Tivadar orvost, társadalomtudományi elnökségi taggá 59,7 százalékkal Szabó Miklós régészt, ókorkutatót, természettudományi elnökségi taggá pedig 53,6 százalékkal Bokor József villamosmérnököt választotta.
Az akadémia főállású vezetői az MTA elnöke, főtitkára és főtitkárhelyettese, akiket a közgyűlés három évre választ meg a hazai akadémikusok közül. Ugyancsak három évre választják meg az akadémia három alelnökét.
Az elnök irányítja az MTA tevékenységét a közgyűlés döntéseinek és határozatainak megfelelően, az alapszabályban meghatározott módon, továbbá képviseli az akadémiát. Az összegzésben olvasható, hogy a főtitkár a közgyűlés határozataival és az elnök iránymutatásával összhangban, az alapszabályban meghatározott módon működteti a titkársági szervezetet, ezen keresztül ellátja a kutatóhálózat adminisztratív irányítását. A főtitkár hivatalból az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsának (AKT) elnöke.
A főtitkárhelyettes segíti a főtitkárt munkájában, és akadályoztatása esetén helyettesíti. Az alelnökök az elnök által meghatározott munkamegosztás szerint látják el a feladatukat, tevékenységükért a Közgyűlésnek felelnek.
A közgyűlés tagjai ugyancsak döntöttek az MTA választott elnökségi tagjainak személyéről. Az akadémia legfőbb döntéshozó testülete a közgyűlés, amelynek tagjait a hazai akadémikusok és a nem akadémikus közgyűlési képviselők alkotják. Két közgyűlés között az elnökség az akadémia döntéshozó testülete – olvasható a www.mta.hu oldalon.
Az MTA Elnökségét az elnök, az alelnökök, a tudományos osztályok elnökei, a hazai területi bizottságok elnökeinek egy képviselője, a főtitkár, a főtitkárhelyettes, a közgyűlés által választott három akadémikus és három nem akadémikus közgyűlési képviselő, továbbá a közgyűlés által választott három kutatóintézeti igazgató alkotja. Utóbbi három tag közül egy-egy képviseli a matematikát és a természettudományokat, az élettudományokat, valamint a társadalomtudományokat.
A megújítás valóban a megmaradás záloga – hangsúlyozta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) új elnöke kedden, megválasztása után mondott rövid köszöntőjében, amelyben méltatta elődje, Pálinkás József elmúlt hat évben végzett tevékenységét. Az MTA honlapján olvasható beszámolóban a zárt ülésen történt megválasztása után Lovász megtiszteltetésnek nevezte az elnöki cím elnyerését és nagyrabecsüléssel szólt Pálinkás József elmúlt hat évben végzett munkájáról. Az új elnök köszönetet mondott és elismerését fejezte a most leköszönt valamennyi akadémiai tisztségviselőnek az elmúlt hat év eredményeiért.
Pálinkás József köszöntötte az MTA újonnan megválasztott elnökét, alelnökeit, főtitkárát, főtitkárhelyettesét és valamennyi új tisztségre bizalmat nyert akadémikustársát. „Bízom benne, hogy ez az egyedülálló intézmény, az akadémia közössége, a magyar tudományos tehetség és a fontos kihívások örömmel töltik el őket. Eddigi pályájuk elismerése az elnyert cím és az Akadémia tekintélyének biztosítéka az ő tudós kiválóságuk” – mutatott rá Pálinkás.
Pilinszky János szavaival – a „búcsú pillanatában áll helyre az aranyegyensúly” – Pálinkás utalt mindarra a meghirdetett és elvégzett feladatra, amelyet az egyensúly megteremtése érdekében tett.
„Hiszem, hogy a belső és külső egyensúlyt soha óvatossággal elérni nem lehet. Csak cselekvő bátorsággal és áldozatos munkával. Ennek jegyében terveztem, döntöttem és vittem véghez mindazt, ami most mögöttünk és egyszersmind előttünk áll. Minden tudásommal, teljes szívemmel, összes erőmmel a magyar tudományt, a magyar tehetséget és a jövő iránti bizalmat szolgáltam. Szép és nehéz hivatás volt ez, amelyben, tudom, minden sokszoros súllyal esett és esik latba” – fogalmazott Pálinkás.
A leköszönő elnök a Tudós Társaság 1832-ben készült pecsétnyomójának ezüstből készült másolatát nyújtotta át Lovásznak. Pálinkás ezzel a hagyományteremtő gesztussal adta át megbízatását utódjának. A Tudós Társaság 1828. március 20-án tartott ülésén határozta el, hogy kifejező intézményi jelképként oklevelet, címert és pecsétet készíttet az akadémia számára. A művészek és mesterek felkérésénél Széchenyi István fontosnak tartotta, hogy a tartalom mellett a „csinos forma is” szempont legyen, hogy a kor elismert szakemberei külsejüket tekintve is értékes, időtálló akadémiai szimbólumokat alkossanak.
A grafikai elemek – amelyekhez a tartalmi „programot” az Akadémia-alapító adta - hosszas levelezés során formálódtak és váltak véglegessé 1832-ben. Az akadémia első hivatalos pecsétjét, a 40-szer 78 milliméteres, karneol nyelű topáz pecsétnyomót egy bécsi művész, Luigi Pichler vésnökmester, bécsi akadémiai professzor dolgozta ki – olvasható a www.mta.hu oldalon.