Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár azt mondta: a köznevelési rendszernek és iskolának a tudás mellett identitást is kell adnia. A köznevelés megújítása ezt a célt szolgálja – rögzítette. Jelezte: a most induló tanévben osztálytermi gyakorlat során próbálják ki az új tankönyveket, a tananyagfejlesztés ugyanakkor egy többéves folyamat. Azt kérte, a pedagógusok segítsék ezt tapasztalataikkal. A szakmai tanácsadás és tanfelügyelet rendszere megújul, ami fontos, biztonságot adó intézkedés – mutatott rá.
A pedagóguséletpálya-modellről kiemelte: hosszú idő után először kapnak a minőségi fejlődést is díjazó, egzisztenciális elismerést a pedagógusok, amely a társadalomban helyén kezeli az elvégzett munkájukat. Minden a gyermekekért történik – fogalmazott az államtitkár, aki hozzátette: az iskolában elsősorban a gyermekek a fontosak, értük zajlik a tananyagfejlesztés és az infrastruktúra megújítása is.
Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár a hároméves kortól kötelező óvodáztatás kapcsán kiemelte: az óvónők számát is növelni kell az infrastruktúra fejlesztése mellett. A helyettes államtitkár a korai iskolaelhagyás csökkentését célzó programokat is sürgetett.
Sipos Imre helyettes államtitkár a változásokról elmondta: integrált elektronikus nyomon követő rendszert vezetnek be a sajátos nevelési igényű gyermekek intézményváltásához kapcsolódva. A szakszolgálati intézményekben dolgozóknak is biztosítják a pótszabadság intézményét, és feladatként említette a fizikai állapotfelmérés pontosítását, kiegészítését. Ezt az első négy évfolyamon és felnőttképzésben nem, de egyébként a teljes köznevelési rendszerben elvégzik. Előkészítés alatt van egy rendeletmódosítás, miszerint a közösségi szolgálat „az otthoni településen” is elvégezhető lesz a jövőben. Idegen nyelveket, testnevelést és művészeti tárgyakat nem csak mesterfokozatú végzettséggel lehet majd tanítani a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban.
