Mint Gulyás Gergely elmondta, a jaltai rendszer a történelem talán legigazságtalanabb és legkegyetlenebb rendszere, amely jólétben, szabadságban és demokráciában élőkre és diktatúrába, rabságra és nélkülözésre ítéltekre osztotta a kontinenst, amelynek bukása Európa egységét hozta el. Szavai szerint erre az örökségre akkor vagyunk méltóak, „ha ezt a szabadságot mindannyian jóra tudjuk fordítani”.
A páneurópai piknik és a több száz NDK-állampolgár Nyugatra távozása az ideiglenesen megnyitott határon okozta „az első rést” a vasfüggönyön – mondta Walburga Habsburg Douglas, Habsburg Ottó lánya az MTI-nek telefonon adott interjújában.
Az első szakadás a vasfüggönyön című nemzetközi utazó kiállítás megnyitójával megkezdődött vasárnap a negyedszázaddal ezelőtt Sopronpusztán, a magyar–osztrák határon rendezett páneurópai piknikre emlékező, keddig tartó eseménysorozat. Magas László, a Páneurópai Piknik '89 Alapítvány elnöke Angela Merkel német kancellár szavait idézve „a történelem legsikeresebb piknikjének” nevezte az 1989-es rendezvényt.
Kedden rendezik a Konrad Adenauer Alapítvány és a Polgári Magyarországért Alapítvány Kapu Európába című konferenciáját. Szintén kedden kezdődik az estig tartó családi nap Sopronpusztán, a Páneurópai Piknik Emlékparkban, ahol a 25 évvel ezelőtti események szereplői elevenítik fel emlékeiket – a délutáni másfél órás beszélgetésen részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök is.
Az európai ügyekért felelős német külügyi államminiszter szerint köszönet jár a magyaroknak a 25 évvel ezelőtti határnyitásért, de kétséges, hogy a magyar kormány eléggé ragaszkodik-e az uniós alapértékekhez.
Michael Roth szociáldemokrata politikus a Der Tagesspiegel című liberális német lap online kiadásában, „Magyarország rossz irányban halad” címmel közölt interjúban hangsúlyozta: „25 év után is minden okunk megvan arra, hogy köszönetet mondjunk a magyaroknak”, hiszen országuk „a szabadság kapuja volt az NDK sok polgárának”, és a magyarok hozzájárulása nélkül sokkal tovább tartott volna Németország egységének helyreállítása. A páneurópai piknik fontos hozzájárulás volt az európai szabadsághoz és demokráciához – emelte ki Michael Roth.
Arra a kérdésre, hogy a német politikának a hála miatt vajon tartózkodnia kell-e a bírálattól azokkal a magyarországi folyamatokkal kapcsolatban, amelyeknek minden demokratában aggodalmat kell ébreszteniük, az államminiszter azt mondta, hogy „barátok vagyunk, a barátság pedig nem működik egyenes beszéd nélkül”. A németek megköszönik a magyaroknak, hogy bátran kiálltak a szabadságért, de rákérdeznek arra is, hogy miként áll a szabadság ügye a mai Magyarországon – tette hozzá.
Tudatos szervezés és szerencsés véletlenek sorozata vezetett negyedszázaddal ezelőtt ahhoz, hogy sikeresen zárult a sopronpusztai páneurópai piknik – emlékezett vissza az egyik szervező az akkori eseményekről szóló soproni konferencián hétfőn. Nagy László, a Páneurópai Piknik '89 Alapítvány főtitkára egy kerekasztal-beszélgetésen arról beszélt, hogy határozott céljuk volt „a berlini fal lebontása”. Hozzátette: „harminc véletlent tudnék sorolni, amelyek közül ha egy nem jön be, bukik az egész”. Kezdve a szervezők összetalálkozásával, a határnyitás ötletén és az ausztriai engedélyek nyolc nap alatti megszerzésén át Pozsgay Imre államminiszter támogatásáig, aki „nem csak védelmet adott” nekik – sorolta.
Filep Mária, a piknik ötletadója kiemelte: egyaránt a megrendezés felé lökte őket Nagy Imre és mártírtársai újratemetése és az a tény is, hogy a román határőrök golyóinak pár hét alatt több Magyarországra menekülő ember esett áldozatul, mint a vasfüggönynél évtizedek alatt.
A rendezvény két legfontosabb fundamentumaként Habsburg Ottót, a páneurópai mozgalom vezéralakját és Pozsgay Imre akkori államminisztert említve kijelentette, szükség lenne egy újabb páneurópai piknikre, mert a kiútkeresés Európa közepén ma is időszerű.
Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, aki 1989-ben a zugligeti plébánián sok száz, Magyarországra érkezett, a Nyugatra továbbutazás lehetőségét váró keletnémet ellátásáról gondoskodott, azt emelte ki: az általa vezetett közösségben sajátos szellemiség alakult ki, amelynek eredményeként az NDK menekülő polgárainak problémájára magától értetődően adták meg „az igazi emberi választ, a szeretetet”.
Érdekes példaként említette, hogy a közösség tagja volt egy politikai menekült, aki korábban a romániai televízió „fő-főmunkatársa” volt, így a plébánián az egyik diktatúrából elmenekült ember segítette azokat, akik épp egy másik diktatúrát hagytak maguk mögött a szabad élet reményében.
A páneurópai piknik volt az a pillanat, amelytől „a németek szabadnak és egyesültnek érezhették magukat” – mondta az esemény negyedszázados évfordulója alkalmából rendezett konferencia kerekasztal-beszélgetésén Pozsgay Imre egykori államminiszter. Mint mondta, az esemény előkészítése idején, egy telefonbeszélgetés során vetette fel Habsburg Ottónak, hogy a Magyarországon tartózkodó keletnémet menekültek „ha véletlenül arra járnak, kitalálhatnának az országból”, mire a páneurópai mozgalom az ötletet elfogadó vezetője azt javasolta: annak érdekében, hogy az esemény ne terhelje meg a két állam kapcsolatát, egyikük se vegyen részt a pikniken.
