Fekete Pál, aki 1990-től 1994-ig képviselte Kiskunfélegyházát az Országgyűlésben, sok szállal kötődik a népfőiskolához – mondta avatóbeszédében az Országgyűlés alelnöke, a Lakiteleki Népfőiskola alapítója. Dobos Krisztinával együtt az első kollégiumot vezette a népfőiskolán, „sok részletét együtt álmodtuk, ezek mára valósággá váltak” – tette hozzá.
Lezsák Sándor visszaemlékezett az 1970-es évekre, amikor ő Lakiteleken tanított, Fekete Pál szakfelügyelőként érkezett hozzá, majd szoros kapcsolat alakult ki közöttük. Tiszta, egyenesbeszédű ember volt, ügyelt a részletekre is közéleti tevékenységében és magánéletében is – mondta az Országgyűlés alelnöke.
Kiemelte az egykori irodalmár és történész pedagógiai munkáját, hozzátéve, hogy a rendszerváltás után az első, nyolcadikosoknak írt történelemkönyv szerzőjeként is érdemeket szerzett.
Az Országgyűlés alelnöke bejelentette, hogy 2015-ben, Fekete Pál halálának 20. évfordulóján szobrot állítanak Kiskunfélegyházán a Lakiteleki Népfőiskola anyagi támogatásával. A szobrot Lantos Györgyi készíti el.
Az emlékpad avatásán a Kiskunfélegyházi Közművelődési Egyesület mintegy ötven tagja vett részt. A rendszerváltó politikus az egyesület egyik alapítója volt.
Fekete Pál 1939. augusztus 27-én született, az MDF képviselője volt a rendszerváltás utáni első Országgyűlésben, történelemtanár, Kiskunfélegyháza díszpolgára. Az 1970-es évek közepétől a Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Intézet szakfelügyelője, majd szaktanácsadója. 1988. június 6-án, az országban másodikként Kiskunfélegyházán megalakult a Közművelődési Egyesület, és az ő elnökletével vált elismert fórummá a város kulturális életében.
A nyolcvanas évek közepén behatóbban kezdett foglalkozni a határon túli területek magyar kortársirodalmával. 1987 szeptemberében részt vett a többpártrendszer felé vezető út fontos állomásaként számon tartott lakiteleki találkozón.
