A lap csütörtöki cikke szerint az internátusban lakók havidíja a rezsivel együtt átlagosan 9300-20 ezer forint, míg albérletben 30 ezer forint alatt aligha ússza meg az ember.
A kollégiumok többsége azonban nehezen jön ki a költségvetéséből, mivel a diákok által fizetett díjak és az állami normatíva mértéke évek óta változatlan. Bár átlagosan 30-40 százalékos túljelentkezés van, férőhelybővítést egyik sem tervez, amit a hallgatói létszám csökkenésével indokolnak.
Csiki Tibor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kollégiumok osztályának igazgatóhelyettese a lapnak elmondta: az egyetem 2007-ben felújított Schönherz kollégiuma és másik legnagyobb kollégiuma a renoválás óta PPP-konstrukcióban üzemel, ami hosszú távon drágább. A támogatás évről évre csökken, a hiányt a többi kollégium dologi keretéből kell pótolni, így kevesebb jut karbantartásra és fejlesztésre.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) maga renoválta és üzemelteti valamennyi kollégiumát – ismertette Seifert Tibor, az ELTE Egyetemi Kollégium főigazgatója. A kollégiumi díjból, az állami normatívából és a vidéki hallgatók után járó lakhatási támogatásból származó bevételét a legtöbb egyetem nyári hasznosítással egészíti ki, vagyis hostelként üzemelnek.
