Seszták Miklós emlékeztetett arra, hogy a magyar állam Tatabányától korábban 8,3 milliárd, idén pedig újabb 6,3 milliárd forint adósságot vállalt át. A miniszter megemlítette, hogy a kormány az elmúlt négy évben mintegy tízmilliárd forinttal támogatta az ipari park fejlődését, ennek eredményeként négy év alatt 1500 új munkahely jött létre a városban és a betelepült cégek folyamatosan bővítik kapacitásaikat.
Seszták Miklós Tatabánya legnagyobb eredményének nevezte, hogy a szénbányászat letűnése után is magára talált és „bányászvárosból befektetőbarát várossá alakult”. Schmidt Csaba (Fidesz–KDNP) elmondta, a most induló beruházás keretében 1,3 milliárd forint uniós támogatásból Tatabánya óvárosi városrészének központjában több leromlott intézmény kap új funkciót. A projekt célkitűzése egy élhető városalközpont megteremtése az épített környezet értékeinek megőrzésével. A fejlesztés során felújítják a volt községházát, ahol az önkormányzati gazdaságfejlesztő szervezet irodaháza mellett kiállító teret és új közösségi tereket is kialakítanak.
A bányásznapok helyszínéül szolgáló Május 1. parkban felújítják a szabadtéri színpadot és egy 500 székes mobil nézőteret alakítanak ki, valamint játszóteret és szökőkutat létesítenek, kiépítik a közvilágítást és fákat, cserjéket ültetnek. A park szomszédságában található óvodában energia-megtakarítást eredményező beruházásokat végeznek és felújítják a park környékén található közlekedési útvonalakat.
A Május 1. park közelében állt egykor az I-es lejtakna, ahonnan 1896. december 23-án a tatai medence első csille szenét a felszínre hozták. Ott épült ki Tatabánya bányatelep központja, ahol a bányavállalat színházat, kórházat, kaszinót, áruházat hozott létre. A városrész az elmúlt évtizedekben veszített városközponti kulturális és kereskedelmi szerepéből, mert a szocializmus időszakában felépült, lakótelepekből álló Újváros vette át ezeket a funkciókat. A szénkészlet fogyásával a városrész lakóterületének egy részét is elbontották és az ott élőket panelházakba költöztették.
