Ukrajna, Irán és az energiabiztonság – sűrű nap a nemzetközi politikában

Az ukrajnai háború, a közel-keleti feszültség és az európai energiabiztonság kérdése is meghatározta a pénteki nemzetközi híreket. Miközben az Osztrák Szabadságpárt Orbán Viktor mellett állt ki Volodimir Zelenszkij kijelentései miatt, Oroszország ellen újabb ukrán dróntámadás indult, Marco Rubio pedig arról beszélt, hogy az ukrajnai háború nem Amerika háborúja. Közben Donald Trump tíz nappal elhalasztotta az iráni energialétesítmények elleni csapásokat, a magyar kormány pedig az ukrán titkosszolgálati beavatkozás veszélyére figyelmeztetett.

Donald Trump amerikai elnök Fotó: Tasos Katopodis Forrás: Getty Images/AFP

Mozgalmas napot hozott a nemzetközi politika, amelynek középpontjában továbbra is az ukrajnai háború, az ahhoz kapcsolódó diplomáciai feszültségek és a közel-keleti válság álltak. Az Osztrák Szabadságpárt főtitkára, Harald Vilimsky nyíltan kiállt Orbán Viktor mellett, és elfogadhatatlannak nevezte Volodimir Zelenszkij kijelentéseit. Az FPÖ szerint az Európai Uniónak is világosan állást kell foglalnia az erőszakos hangvétellel szemben.

Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij Fotó: MTI/EPA

Eközben Oroszország több régióját újabb összehangolt ukrán dróntámadás érte. A moszkvai tájékoztatás szerint a légvédelem 85 pilóta nélküli eszközt semmisített meg az éjszaka folyamán, többek között a Fekete-tenger, a Krím, valamint több oroszországi térség felett. 

Az ukrajnai konfliktus kapcsán Marco Rubio amerikai külügyminiszter is megszólalt. 

Úgy fogalmazott, hogy az ukrajnai háború nem az Egyesült Államok háborúja, ugyanakkor Washington többet tett a támogatásért, mint bármely más ország. 

A politikus bírálta azokat a NATO-szövetségeseket, amelyek szerinte továbbra is aránytalanul nagy mértékben számítanak az amerikai segítségre.

A közel-keleti helyzet szintén új fordulatot vett, miután Donald Trump tíz nappal elhalasztotta az iráni energialétesítmények elleni katonai csapásokat. Az amerikai elnök ezt azzal indokolta, hogy időt kíván adni a Teheránnal zajló tárgyalásoknak. A döntés arra utal, hogy Washington a katonai nyomás fenntartása mellett még mindig nyitva hagyná a diplomáciai rendezés lehetőségét.

Mindeközben Szijjártó Péter több nyilatkozatában is arról beszélt, hogy Ukrajna és az ahhoz kapcsolódó titkosszolgálati aktivitás veszélyt jelenthet Magyarország szuverenitására, és, hogy Kijev befolyásolni akarja a magyar politikai folyamatokat.

 A külgazdasági és külügyminiszter az energiabiztonság ügyét is kiemelte, hangsúlyozva, hogy a kormány fellépése nélkül komoly ellátási zavarok és drasztikus áremelkedés következhetett volna be.

Borítókép: (Fotó: )