Több helyütt is központi kérdéssé vált a tárgyalótermekben az utóbbi időben: elfogadható-e büntetőjogi rendszerünkben az életfogytig tartó fegyházbüntetés. A védők egyes súlyos bűncselekmények ügyében az Alkotmánybíróság (AB) megkeresését indítványozták. Áprilisban a Szegedi Ítélőtábla fellebbviteli tanácsa helyt adott a bátmonostori hármas gyilkosság néven ismerté vált bűnügy egyik védői kérelmének, a pert felfüggesztette és az AB-hez fordult. A büntetőtanács álláspontja szerint a régi, és a múlt év közepétől hatályos új büntető törvénykönyv is sértheti az Emberi jogok európai egyezményét, amelyet idehaza 1993-ban beiktattak a jogrendszerbe.
A felfüggesztő végzés hivatkozik arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága egy brit ügyben tavaly az egyezmény alapján azt állapította meg: az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt személyeknek már az ítélethozatalkor tudniuk kell, legalább 25 év letöltése után – megfelelő rehabilitációt követően – mikor nyílik lehetőségük a szabadulásra. Az esélytől ugyanis senkit sem lehet megfosztani. Strasbourg szerint emiatt a törvénynek meg kell engednie, hogy a hasonlóan szigorú ítéleteket időszakonként felülvizsgálják.
Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára lapunknak elmondta: az AB a jövő héten megkezdi a szegedi tábla beadványának tárgyalását, és hamarosan döntést is hoz. Ehhez kapcsolódik, hogy a héten az ároktői bűnügy másodfokú tárgyalásán, a Fővárosi Ítélőtáblán is szóba került az Alkotmánybíróság megkeresése, hiszen – amint megírtuk – első fokon a bíróság szintén kiszabott tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetést.
Értesülésünk szerint az Igazságügyi Minisztérium már korábban megkezdte egy új jogszabály kidolgozását, amely – az államfő kegyelmezési jogát is figyelembe véve – összhangot teremt a hazai és az európai rendelkezések között.
Ismert, az Emberi Jogok Európai Bírósága tavaly májusban marasztalta el hazánkat a büntetési tétel alkalmazása miatt.
