Feszültség a földtörvény miatt

Uniós időhúzás hátráltathatja a hazai jogszabályi háttér megnyugtató rendezését.

Dénes Zoltán
2014. 09. 25. 2:08
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Információink szerint egyre nagyobb terhet ró a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezeteire, hogy a helyi földbizottságok helyett nekik kell véleményezniük a termőföld-adásvételi szerződéseket. Nemcsak ezért, hanem a zártkertek tulajdonosai érdekében is szükség lenne a jogszabállyal kapcsolatban korábban ígért módosításokra, ám úgy tűnik, a kormány még mindig az Európai Bizottságra vár.

Emlékezetes, hogy a még Vidékfejlesztési Minisztériumként működő tárca korábban arról számolt be, hogy a helyi földbizottságok megválasztásával kapcsolatban felmerült aggályok orvoslásával megvárják, hogy az EU nyilvánosságra hozza álláspontját az egész földtörvénnyel kapcsolatban. A hivatalos álláspont szerint a változtatásra azért van szükség, hogy a földadásvételi szerződéseket jóváhagyó majdani hely bizottságok megfelelő legitimitással rendelkezzenek.

Ezért a jogszabály mostani előírását, amely szerint a jegyző által összehívott helyi gazdák választják ki maguk közül a bizottsági tagokat, úgy módosítanák, hogy a tagokat a helyi képviselő-testület fogja kijelölni. Míg e változtatás nem történik meg, az agrár-közigazgatás megyei szervei kénytelenek ellátni a véleményezési jogkört, ami, úgy tudjuk, egyre nagyobb feszültséget okoz a kamarában.

A zárkerttulajdonosok is mind ingerültebben keresik lapunkat, jelezve, hogy a tárca ügyükben is megoldást ígért, ám eddig e téren sem történt előrelépés. A teljes terjedelmében idén május elsején életbe lépett földforgalmi törvény ugyanis nem tett különbséget a zártkertek és az egyéb mezőgazdasági területek között. Így a kiskertek tulajdonosai is csak az adásvételi szerződések kifüggesztése és a hatósági engedélyek beszerzése után adhatják el ingatlanukat.

A folyamat így közel fél évig is elhúzódhat, ami nagyban megnehezíti ezeknek a telkek az eladását. Országosan mintegy kétszázezer hektárnyi területet érintő kérdésről van szó. Ezeken a nadrágszíjparcellákon egyébként, amelyek leggyakrabban 600–900 négyzetméteres kertek, a jogszabályi előírások ellenére az elmúlt évtizedekben lakható házak épültek.

A Földművelésügyi Minisztérium megkeresésünkre arról számolt be, hogy a jogszabály módosítása már nem tartózik a tárca kompetenciájába. Közlésük szerint a Miniszterelnökség hatáskörébe tartozik annak eldöntése, beadható-e vagy sem a jogszabályhoz módosító javaslat.

Közben Bárándy Gergely és Lengyel Zsolt szocialista képviselők már július negyedikén benyújtottak egy módosító indítványt a parlamentnek. Ebben arra tettek javaslatot, hogy egy tanyaként nyilvántartott terültet földhasználati jogosultságát földművesnek nem minősülő természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezetnek nem minősülő jogi személy is megszerezhesse.

Indoklásukban elfogadhatatlannak nevezik, hogy a hosszú évekig saját célból termelő földhasználók – kiskerteket és zártkertet művelők – a törvény alapján nem köthetnek földhasználati szerződést. Mindezt úgy, hogy a fő szabály szerint a törvény lehetővé teszi, hogy termőföld tulajdonjogát földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár megszerezhesse, ha a terület nagysága nem haladja meg az egy hektárt.

Nem állt le a földprogram. Csendben, különösebb felhajtás nélkül folytatódik a földet a gazdáknak program – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) a múlt hét végén újabb állami területek haszonbérleti jogát hirdette meg. A Vidékfejlesztési Minisztérium korábban arról számolt be, hogy az NFA az idén 40 ezer hektár földterületre hirdet pályázatot. Ezt megelőzően körülbelül 250 ezer hektár termőföldre írtak ki pályázatot. A tárca a témában feltett kérdéseinkre egy jövő heti sajtótájékoztatón ígért válaszokat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.