Feszültség a földtörvény miatt

Uniós időhúzás hátráltathatja a hazai jogszabályi háttér megnyugtató rendezését.

Információink szerint egyre nagyobb terhet ró a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezeteire, hogy a helyi földbizottságok helyett nekik kell véleményezniük a termőföld-adásvételi szerződéseket. Nemcsak ezért, hanem a zártkertek tulajdonosai érdekében is szükség lenne a jogszabállyal kapcsolatban korábban ígért módosításokra, ám úgy tűnik, a kormány még mindig az Európai Bizottságra vár.

Emlékezetes, hogy a még Vidékfejlesztési Minisztériumként működő tárca korábban arról számolt be, hogy a helyi földbizottságok megválasztásával kapcsolatban felmerült aggályok orvoslásával megvárják, hogy az EU nyilvánosságra hozza álláspontját az egész földtörvénnyel kapcsolatban. A hivatalos álláspont szerint a változtatásra azért van szükség, hogy a földadásvételi szerződéseket jóváhagyó majdani hely bizottságok megfelelő legitimitással rendelkezzenek.

Ezért a jogszabály mostani előírását, amely szerint a jegyző által összehívott helyi gazdák választják ki maguk közül a bizottsági tagokat, úgy módosítanák, hogy a tagokat a helyi képviselő-testület fogja kijelölni. Míg e változtatás nem történik meg, az agrár-közigazgatás megyei szervei kénytelenek ellátni a véleményezési jogkört, ami, úgy tudjuk, egyre nagyobb feszültséget okoz a kamarában.

A zárkerttulajdonosok is mind ingerültebben keresik lapunkat, jelezve, hogy a tárca ügyükben is megoldást ígért, ám eddig e téren sem történt előrelépés. A teljes terjedelmében idén május elsején életbe lépett földforgalmi törvény ugyanis nem tett különbséget a zártkertek és az egyéb mezőgazdasági területek között. Így a kiskertek tulajdonosai is csak az adásvételi szerződések kifüggesztése és a hatósági engedélyek beszerzése után adhatják el ingatlanukat.

A folyamat így közel fél évig is elhúzódhat, ami nagyban megnehezíti ezeknek a telkek az eladását. Országosan mintegy kétszázezer hektárnyi területet érintő kérdésről van szó. Ezeken a nadrágszíjparcellákon egyébként, amelyek leggyakrabban 600–900 négyzetméteres kertek, a jogszabályi előírások ellenére az elmúlt évtizedekben lakható házak épültek.

A Földművelésügyi Minisztérium megkeresésünkre arról számolt be, hogy a jogszabály módosítása már nem tartózik a tárca kompetenciájába. Közlésük szerint a Miniszterelnökség hatáskörébe tartozik annak eldöntése, beadható-e vagy sem a jogszabályhoz módosító javaslat.

Közben Bárándy Gergely és Lengyel Zsolt szocialista képviselők már július negyedikén benyújtottak egy módosító indítványt a parlamentnek. Ebben arra tettek javaslatot, hogy egy tanyaként nyilvántartott terültet földhasználati jogosultságát földművesnek nem minősülő természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezetnek nem minősülő jogi személy is megszerezhesse.

Indoklásukban elfogadhatatlannak nevezik, hogy a hosszú évekig saját célból termelő földhasználók – kiskerteket és zártkertet művelők – a törvény alapján nem köthetnek földhasználati szerződést. Mindezt úgy, hogy a fő szabály szerint a törvény lehetővé teszi, hogy termőföld tulajdonjogát földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár megszerezhesse, ha a terület nagysága nem haladja meg az egy hektárt.

Nem állt le a földprogram. Csendben, különösebb felhajtás nélkül folytatódik a földet a gazdáknak program – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) a múlt hét végén újabb állami területek haszonbérleti jogát hirdette meg. A Vidékfejlesztési Minisztérium korábban arról számolt be, hogy az NFA az idén 40 ezer hektár földterületre hirdet pályázatot. Ezt megelőzően körülbelül 250 ezer hektár termőföldre írtak ki pályázatot. A tárca a témában feltett kérdéseinkre egy jövő heti sajtótájékoztatón ígért válaszokat.