A települési nemzetiségi választáson több olyan szabály is van, amely jelentősen eltér az önkormányzati választás előírásaitól, ezek között szerepel, hogy a szavazólapot két nyelven kell elkészíteni. Október 12-én a korábbiaktól eltérően a nemzetiségi választópolgárok egyszerre választják meg a települési, területi (megyei és fővárosi), valamint országos önkormányzataikat. A nemzetiségi választáson csak azok szavazhatnak, akik szeptember 26-áig felvetették magukat a nemzetiségi névjegyzékbe.
A törvény szerint csak azokon a településeken lehetett nemzetiségi választást kiírni, ahol a legfrissebb (2011-es), önkéntes bevalláson alapuló népszámlálás adatai szerint legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat. A Nemzeti Választási Bizottság ez alapján 1745 településen tűzte ki az összesen 2715 választást.
A választás megtartásának azonban feltétele, hogy legalább annyi – három vagy négy – jelölt induljon a települési nemzetiségi választáson, ahány főből állna a települési nemzetiségi önkormányzat. A választást nem tartják meg akkor sem, ha senki nem jelentkezett a településen a nemzetiség névjegyzékébe.
A szombati adatok szerint 552 települési nemzetiségi választás marad el. Ha a választás elmarad, már csak a következő általános választáskor van mód települési nemzetiségi önkormányzati választás megtartására.
Amennyiben a választás megtartható, akkor a nemzetiségi névjegyzéken szereplő választópolgárok a nemzetiségek számára a településen kialakított külön szavazókörben adhatják le szavazatukat, és valamennyi nemzetiségi választó ugyanabban a szavazókörben voksolhat, külön-külön választói jegyzék alapján.
A voksoláshoz nemzetiségenként külön szavazólapot kell készíteni, amelyen a jelöltek a helyi választási bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek.
A szavazólapot két nyelven (magyarul és a nemzetiség nyelvén) kell elkészíteni, de a jelölt nevét csak a jelölt kérésére, a jelölőszervezet nevét pedig kizárólag a jelölőszervezet kérésére kell feltüntetni a kisebbség nyelvén is. A kétnyelvűséget olyannyira komolyan veszik, hogy nemcsak a „szavazólap” megnevezést, de a dátumot és a szavazás helyes módjára történő felhívást (azt, hogy szavazni érvényesen csak a jelölt neve melletti karikába tett két, egymást metsző vonallal lehet) is fel kell tüntetni a nemzetiség nyelvén.
A roma és az örmény nemzetiség esetében a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerint a nemzetiség által használt nyelvnek számít a magyar nyelv is, így a két nemzetiség esetében a szavazólap csak magyar nyelvű lesz.
A szavazólapokat nemcsak a települési, de a területi (megyei és fővárosi), valamint az országos választásra is két nyelven kell elkészíteni.
A Magyarországon elismert 13 nemzetiség a következő: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán.
Minden nemzetiség kevesebb települési szintű választást tarthat, mint négy éve – derül ki a Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldalának, a www.valasztas.hu-nak az adataiból. Négy évvel ezelőtt 2321 települési szintű választást tarthattak a nemzetiségek, az idén – a jelöltek, illetve a névjegyzékbe felvettek hiánya miatt – hét százalékkal kevesebb, 2163 ilyen választás lesz.
Arányaiban a legnagyobb (44 százalékos) a csökkenés a ruszin nemzetiség települési szintű választásánál: négy évvel ezelőtt 76 településen választhattak képviselőket, az idén már csak 44-en. Érdekesség, hogy a ruszin nemzetiségnél valamennyi kitűzött választás megtartható, tehát ennél a nemzetiségnél nem azért nincs annyi választás, mint négy éve, mert nem volt elegendő számú jelöltjük, hanem azért, mert nem volt meg a nemzetiségi választás kitűzésének feltétele. (A Nemzeti Választási Bizottság csak azokon a településeken tűzhette ki a választást, ahol a legutóbbi, 2011-es népszámláláskor legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat.)
Jelentősen, több mint 30 százalékkal kevesebb választást tarthatnak az ukránok is: négy éve még 23 voksolás volt, most csak 16 lesz. Itt azonban a jelöltek, illetve a névjegyzékben szereplők hiánya miatt maradnak el a voksolások, az NVB ugyanis 47 választást tűzött ki az ukrán nemzetiség esetében.
A települési választások számának vonatkozásában a legkisebb arányú csökkenést a roma nemzetiség könyvelheti el: négy éve 1252 voksolásuk volt, az idén 1213 lesz, azaz alig két százalékos csökkenés tapasztalható a választások számában. A roma nemzetiségnél ugyanakkor elvileg 1383 voksolást lehetett volna tartani, ám a jelöltek és a névjegyzékben szereplők hiánya miatt 170 szavazás marad el.
Szintén csekély mértékű a német nemzetiségi választások számának csökkenése is: a négy évvel ezelőtti 424 helyett csak 406-ot tarthatnak idén, bár az NVB 547-et írt ki.
A bolgár nemzetiség a négy évvel ezelőttinél ötödével kevesebb, 41 helyett csak 33 voksolást tarthat, a görög nemzetiség a négy évvel ezelőtti 37 helyett 35-öt, a horvát 127 helyett 113-at, a lengyel 49 helyett 41-et, az örmény 39 helyett 32-t.
A román nemzetiség a négy évvel ezelőtti 72 helyett 62 települési szintű választást tarthat, bár az NVB 168 településen tűzte ki a népszámlálási adatok alapján a választást.
A szerb nemzetiség a négy évvel ezelőtti 48 helyett 45, a szlovák 122 helyett 113 voksolást tarthat, bár az NVB itt is a négy évvel ezelőttinél jóval több, 158 voksolást tudott kitűzni a népszámlálási adatok alapján.
A szlovén nemzetiség négy évvel ezelőtti 11 helyett az idén 10 választást tarthat, a ruszinok mellett a szlovének tarthatják meg az összes, az NVB által kitűzött választásukat települési szinten.
