Kétnyelvűek lesznek a nemzetiségi szavazólapok

Nemcsak magyarul, hanem az adott kisebbség nyelvén is olvashatók lesznek a szavazólapok.

KG
2014. 09. 20. 9:07
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A települési nemzetiségi választáson több olyan szabály is van, amely jelentősen eltér az önkormányzati választás előírásaitól, ezek között szerepel, hogy a szavazólapot két nyelven kell elkészíteni. Október 12-én a korábbiaktól eltérően a nemzetiségi választópolgárok egyszerre választják meg a települési, területi (megyei és fővárosi), valamint országos önkormányzataikat. A nemzetiségi választáson csak azok szavazhatnak, akik szeptember 26-áig felvetették magukat a nemzetiségi névjegyzékbe.

A törvény szerint csak azokon a településeken lehetett nemzetiségi választást kiírni, ahol a legfrissebb (2011-es), önkéntes bevalláson alapuló népszámlálás adatai szerint legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat. A Nemzeti Választási Bizottság ez alapján 1745 településen tűzte ki az összesen 2715 választást.

A választás megtartásának azonban feltétele, hogy legalább annyi – három vagy négy – jelölt induljon a települési nemzetiségi választáson, ahány főből állna a települési nemzetiségi önkormányzat. A választást nem tartják meg akkor sem, ha senki nem jelentkezett a településen a nemzetiség névjegyzékébe.

A szombati adatok szerint 552 települési nemzetiségi választás marad el. Ha a választás elmarad, már csak a következő általános választáskor van mód települési nemzetiségi önkormányzati választás megtartására.
Amennyiben a választás megtartható, akkor a nemzetiségi névjegyzéken szereplő választópolgárok a nemzetiségek számára a településen kialakított külön szavazókörben adhatják le szavazatukat, és valamennyi nemzetiségi választó ugyanabban a szavazókörben voksolhat, külön-külön választói jegyzék alapján.

A voksoláshoz nemzetiségenként külön szavazólapot kell készíteni, amelyen a jelöltek a helyi választási bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek.

A szavazólapot két nyelven (magyarul és a nemzetiség nyelvén) kell elkészíteni, de a jelölt nevét csak a jelölt kérésére, a jelölőszervezet nevét pedig kizárólag a jelölőszervezet kérésére kell feltüntetni a kisebbség nyelvén is. A kétnyelvűséget olyannyira komolyan veszik, hogy nemcsak a „szavazólap” megnevezést, de a dátumot és a szavazás helyes módjára történő felhívást (azt, hogy szavazni érvényesen csak a jelölt neve melletti karikába tett két, egymást metsző vonallal lehet) is fel kell tüntetni a nemzetiség nyelvén.

A roma és az örmény nemzetiség esetében a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerint a nemzetiség által használt nyelvnek számít a magyar nyelv is, így a két nemzetiség esetében a szavazólap csak magyar nyelvű lesz.
A szavazólapokat nemcsak a települési, de a területi (megyei és fővárosi), valamint az országos választásra is két nyelven kell elkészíteni.

A Magyarországon elismert 13 nemzetiség a következő: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán.

Minden nemzetiség kevesebb települési szintű választást tarthat, mint négy éve – derül ki a Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldalának, a www.valasztas.hu-nak az adataiból. Négy évvel ezelőtt 2321 települési szintű választást tarthattak a nemzetiségek, az idén – a jelöltek, illetve a névjegyzékbe felvettek hiánya miatt – hét százalékkal kevesebb, 2163 ilyen választás lesz.

Arányaiban a legnagyobb (44 százalékos) a csökkenés a ruszin nemzetiség települési szintű választásánál: négy évvel ezelőtt 76 településen választhattak képviselőket, az idén már csak 44-en. Érdekesség, hogy a ruszin nemzetiségnél valamennyi kitűzött választás megtartható, tehát ennél a nemzetiségnél nem azért nincs annyi választás, mint négy éve, mert nem volt elegendő számú jelöltjük, hanem azért, mert nem volt meg a nemzetiségi választás kitűzésének feltétele. (A Nemzeti Választási Bizottság csak azokon a településeken tűzhette ki a választást, ahol a legutóbbi, 2011-es népszámláláskor legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat.)

Jelentősen, több mint 30 százalékkal kevesebb választást tarthatnak az ukránok is: négy éve még 23 voksolás volt, most csak 16 lesz. Itt azonban a jelöltek, illetve a névjegyzékben szereplők hiánya miatt maradnak el a voksolások, az NVB ugyanis 47 választást tűzött ki az ukrán nemzetiség esetében.

A települési választások számának vonatkozásában a legkisebb arányú csökkenést a roma nemzetiség könyvelheti el: négy éve 1252 voksolásuk volt, az idén 1213 lesz, azaz alig két százalékos csökkenés tapasztalható a választások számában. A roma nemzetiségnél ugyanakkor elvileg 1383 voksolást lehetett volna tartani, ám a jelöltek és a névjegyzékben szereplők hiánya miatt 170 szavazás marad el.

Szintén csekély mértékű a német nemzetiségi választások számának csökkenése is: a négy évvel ezelőtti 424 helyett csak 406-ot tarthatnak idén, bár az NVB 547-et írt ki.

A bolgár nemzetiség a négy évvel ezelőttinél ötödével kevesebb, 41 helyett csak 33 voksolást tarthat, a görög nemzetiség a négy évvel ezelőtti 37 helyett 35-öt, a horvát 127 helyett 113-at, a lengyel 49 helyett 41-et, az örmény 39 helyett 32-t.

A román nemzetiség a négy évvel ezelőtti 72 helyett 62 települési szintű választást tarthat, bár az NVB 168 településen tűzte ki a népszámlálási adatok alapján a választást.

A szerb nemzetiség a négy évvel ezelőtti 48 helyett 45, a szlovák 122 helyett 113 voksolást tarthat, bár az NVB itt is a négy évvel ezelőttinél jóval több, 158 voksolást tudott kitűzni a népszámlálási adatok alapján.

A szlovén nemzetiség négy évvel ezelőtti 11 helyett az idén 10 választást tarthat, a ruszinok mellett a szlovének tarthatják meg az összes, az NVB által kitűzött választásukat települési szinten.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.