Egy hete az Eger és Környéke Takarékszövetkezet állam ellen indított perében eljáró bíró felfüggesztette az eljárást és az Ab-hez fordult, kérve az eljárás alapjául szolgáló, nyáron elfogadott törvény alkotmányellenességének megállapítását és visszamenőleges hatályú megsemmisítését. (A pénzügyi intézmények ezekben a perekben az egyoldalú szerződésmódosítások – kamat-, díj- és költségemelések – tisztességtelenségének törvényi vélelmét próbálják megdönteni.)
Az Igazságügyi Minisztérium még aznap, szeptember 5-én közleményben tudatta, hogy álláspontja szerint a törvény mindenben megfelel az alaptörvény előírásainak, a tárca bírói indítvánnyal kapcsolatos véleményét pedig megküldi az Ab-nek és nyilvánosságra is hozza.
Trócsányi László az Ab elnökének és főtitkárának címzett, szeptember 10-i keltezésű, 17 oldalas levelében 11 pontban fejti ki részletes jogi álláspontját a bírói indítványban foglaltak, így például a közjogi érvénytelenség, a visszaható hatályú jogalkotás tilalma, a szerződés szabadsága, a szerzett jogok védelme, a bírósághoz fordulás joga, a vállalkozáshoz, illetve a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme kapcsán.
Nem várható a bankperek tömeges felfüggesztése amiatt, hogy az egri takarék ügyében az Ab-hez fordul a Fővárosi Törvényszék – ezt már Bihari Krisztina devizahiteles-perekben jártas ügyvéd mondta a Magyar Nemzetnek. Szerinte fellebbezési jogot kell biztosítani az államnak a bíróság végzése ellen, ha pedig ez nem történik meg, akkor törvénytelen a törvényszék végzése.
Ismert: a Fővárosi Törvényszék bírója úgy véli, a devizahiteles-törvény több pontja is összeegyeztethetetlen a jogállamisággal. Dulai Erzsébet szerint például a szoros határidők miatt sérül a bírói függetlenség és a tisztességes eljáráshoz való jog.
A törvényszék szeptember 24-ig valamennyi pénzintézeti keresetről határozatot hoz.
