Elutasítás, halasztás és felfüggesztés is volt a Fővárosi Törvényszéken

Elutasították a bólyi takarékszövetkezet keresetét, a Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet ügyében elhalasztották az ítélethirdetést. Az egri takarék ügyében felfüggesztették a pert.

TK
2014. 09. 05. 10:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elutasította a Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet magyar állam ellen indított, devizahitelekkel kapcsolatos keresetét a Fővárosi Törvényszék pénteken kihirdetett, elsőfokú, nem jogerős ítéletében.

A bíróság a határozathozatal szóbeli indoklása során kiemelte, hogy a felperes szabad felhasználású kölcsönszerződései egyik időintervallumban sem feleltek meg az átláthatóság elvének, így tisztességtelenek és érvénytelenek.

A törvényszék kötelezte a takarékszövetkezetet, hogy 15 napon belül fizessen meg mintegy bruttó 381 ezer forint perköltséget az alperes magyar államnak.

Szeptember 22-re halasztotta a határozat kihirdetését a Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet magyar állam elleni devizahiteles perében a Fővárosi Törvényszék pénteken. A felperes takarékszövetkezet azt kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy a devizában nyilvántartott fogyasztói kölcsönszerződések esetében alkalmazott általános szerződési feltételei (ászf), valamint egyedileg meg nem tárgyalt szerződéses kikötései tisztességesek, ezért érvényesek.

Kérte továbbá, hogy a bíróság ítéletével erősítse meg, hogy a referenciakamat alkalmazása, annak esetleges emelése vagy csökkentése nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak, ezért arra a törvényi vélelem nem vonatkozik.

Az alperes magyar állam azt indítványozta, hogy a bíróság teljes körűen utasítsa el a felperes keresetét.
A takarékszövetkezet kérte továbbá, mielőtt a bíróság érdemben tárgyalná az ügyet, forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) és az eljárás lefolytatásáig függessze fel a tárgyalást, amit a törvényszék elutasított.

A Fővárosi Törvényszék felfüggesztette az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet magyar állam ellen indított peres eljárását, és – elfogadva a hitelintézet javaslatát – a bíróság az Alkotmánybíróság elé terjeszti az ügyet. A törvényszék szóbeli indoklása során taglalta a per tárgyát érintő, az alkotmányosság fogalmával kapcsolatos jogszabályokat, miszerint jelen esetben nem érvényesül a polgárjogi „fegyveregyenlőség” elve, tehát a feleknek nem állt elegendő felkészülési idő a rendelkezésükre.

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) soron kívüli alkotmánybírósági (Ab) elbírálásban bízik az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet devizahiteles ügyében. A tárca határozott jogi álláspontja szerint mindenben megfelel az alaptörvény előírásainak a Kúria pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos kérdéseket rendező jogszabály. Rögzítették ugyanakkor: Magyarország jogállam, az alaptörvény biztosítja az Ab-hoz fordulás lehetőségét.

Az IM vizsgálja a bíró kezdeményezését az egri takarék ügyében, véleményét megküldi az Ab-nak, és ezt követően nyilvánosságra is hozza. A szaktárca azt is közölte, bízik abban, hogy az Ab figyelemmel lesz az ügy társadalmi jelentőségére, és soron kívül fogja elbírálni a bírói kezdeményezést.

„Mind a jogászok, mind pedig azok, akiknek voltak már ügyeik a bíróságon, pontosan tudják, hogy nem a közismertség tesz embereket »sztárügyvédekké«. Nem azok a jó ügyvédek, akik levakarhatatlanok a televíziók képernyőjéről. Hanem azok, akik például kiviszik az előzetesből a gyanúsítottat. Azok, akik a különböző perekben felkészülten és rátermetten képviselik ügyfeleiket a bíróság előtt.” – Olvassa el a Magyar Nemzet vezércikkét!


Félreértelmezett jogi helyzet

 

A pénzügyi intézetek első perének végeredményét megismerve, amikor is a törvényszék elutasította a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét a magyar állammal szemben, megkerestük dr. Damm Andrea ügyvédet, a devizahiteles-perek szakértőjét, hogy kielemezzük a bíróság ítéletét. Szerinte a magyar médiában megjelent kommentárok nagy többsége teljesen félreértelmezte a kialakult jogi helyzetet. A takarékszövetkezet mintegy 100 devizahitelese ugyanis – az ügyvédnő szakvéleménye szerint – ezen ítélet után egy forintot sem remélhet az egyoldalú szerződésmódosítások nyomán – sem a kamat, sem az árfolyam, sem pedig a szerződést terhelő egyéb költségek egyoldalú emelése miatt.

 

Írtunk arról is, jogászok egy csoportja kidolgozta a jogi alapot a múlt pénteki – devizahitelekhez kapcsolódó – bírósági ítélet megfellebbezésére. Még van remény a 100 adós számára.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.