Elutasítás, halasztás és felfüggesztés is volt a Fővárosi Törvényszéken

Elutasították a bólyi takarékszövetkezet keresetét, a Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet ügyében elhalasztották az ítélethirdetést. Az egri takarék ügyében felfüggesztették a pert.

Elutasította a Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet magyar állam ellen indított, devizahitelekkel kapcsolatos keresetét a Fővárosi Törvényszék pénteken kihirdetett, elsőfokú, nem jogerős ítéletében.

A bíróság a határozathozatal szóbeli indoklása során kiemelte, hogy a felperes szabad felhasználású kölcsönszerződései egyik időintervallumban sem feleltek meg az átláthatóság elvének, így tisztességtelenek és érvénytelenek.

A törvényszék kötelezte a takarékszövetkezetet, hogy 15 napon belül fizessen meg mintegy bruttó 381 ezer forint perköltséget az alperes magyar államnak.

Szeptember 22-re halasztotta a határozat kihirdetését a Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet magyar állam elleni devizahiteles perében a Fővárosi Törvényszék pénteken. A felperes takarékszövetkezet azt kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy a devizában nyilvántartott fogyasztói kölcsönszerződések esetében alkalmazott általános szerződési feltételei (ászf), valamint egyedileg meg nem tárgyalt szerződéses kikötései tisztességesek, ezért érvényesek.

Kérte továbbá, hogy a bíróság ítéletével erősítse meg, hogy a referenciakamat alkalmazása, annak esetleges emelése vagy csökkentése nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak, ezért arra a törvényi vélelem nem vonatkozik.

Az alperes magyar állam azt indítványozta, hogy a bíróság teljes körűen utasítsa el a felperes keresetét.
A takarékszövetkezet kérte továbbá, mielőtt a bíróság érdemben tárgyalná az ügyet, forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) és az eljárás lefolytatásáig függessze fel a tárgyalást, amit a törvényszék elutasított.

A Fővárosi Törvényszék felfüggesztette az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet magyar állam ellen indított peres eljárását, és – elfogadva a hitelintézet javaslatát – a bíróság az Alkotmánybíróság elé terjeszti az ügyet. A törvényszék szóbeli indoklása során taglalta a per tárgyát érintő, az alkotmányosság fogalmával kapcsolatos jogszabályokat, miszerint jelen esetben nem érvényesül a polgárjogi „fegyveregyenlőség” elve, tehát a feleknek nem állt elegendő felkészülési idő a rendelkezésükre.

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) soron kívüli alkotmánybírósági (Ab) elbírálásban bízik az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet devizahiteles ügyében. A tárca határozott jogi álláspontja szerint mindenben megfelel az alaptörvény előírásainak a Kúria pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos kérdéseket rendező jogszabály. Rögzítették ugyanakkor: Magyarország jogállam, az alaptörvény biztosítja az Ab-hoz fordulás lehetőségét.

Az IM vizsgálja a bíró kezdeményezését az egri takarék ügyében, véleményét megküldi az Ab-nak, és ezt követően nyilvánosságra is hozza. A szaktárca azt is közölte, bízik abban, hogy az Ab figyelemmel lesz az ügy társadalmi jelentőségére, és soron kívül fogja elbírálni a bírói kezdeményezést.

„Mind a jogászok, mind pedig azok, akiknek voltak már ügyeik a bíróságon, pontosan tudják, hogy nem a közismertség tesz embereket »sztárügyvédekké«. Nem azok a jó ügyvédek, akik levakarhatatlanok a televíziók képernyőjéről. Hanem azok, akik például kiviszik az előzetesből a gyanúsítottat. Azok, akik a különböző perekben felkészülten és rátermetten képviselik ügyfeleiket a bíróság előtt.” – Olvassa el a Magyar Nemzet vezércikkét!

Félreértelmezett jogi helyzet

A pénzügyi intézetek első perének végeredményét megismerve, amikor is a törvényszék elutasította a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét a magyar állammal szemben, megkerestük dr. Damm Andrea ügyvédet, a devizahiteles-perek szakértőjét, hogy kielemezzük a bíróság ítéletét. Szerinte a magyar médiában megjelent kommentárok nagy többsége teljesen félreértelmezte a kialakult jogi helyzetet. A takarékszövetkezet mintegy 100 devizahitelese ugyanis – az ügyvédnő szakvéleménye szerint – ezen ítélet után egy forintot sem remélhet az egyoldalú szerződésmódosítások nyomán – sem a kamat, sem az árfolyam, sem pedig a szerződést terhelő egyéb költségek egyoldalú emelése miatt.

Írtunk arról is, jogászok egy csoportja kidolgozta a jogi alapot a múlt pénteki – devizahitelekhez kapcsolódó – bírósági ítélet megfellebbezésére. Még van remény a 100 adós számára.