Schmidt: 1989-ben saját kezünkbe vettük a sorsunk

A szabadság felelősség, amellyel tudni kell élni – hangsúlyozta Schmitt Mária történész.

Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta, a polgári hagyományokat a legvadabb kommunista diktatúra sem tudta szétverni. Ezeknek a magyar zenei élet, a társaság egy nagyon fontos eleme volt – tette hozzá.

Mint mondta, az NDK-val szemben Magyarországon, ha csírájában is, de megmaradtak polgári elemek. A két rendszer között nagy különbségek voltak. 1956-nak döntő jelentősége van, a magyar kommunistáknak jobban működött az életösztönük, mert „felmérték, hogy sokkal jobb leprivatizálni az állami vagyont és bizonyos szabadságokat biztosítani az embereknek, mint lógni vagy börtönbe kerülni” – fogalmazott Prőhle Gergely.

Hubertus Knabe, a kelet-német titkosszolgálat kutatója arról beszélt, hogy a magyar kommunisták különösen okosak, ravaszak voltak a 25 évvel ezelőtti határnyitással, a „falat” eladták, amikor még lehetett érte kapni valamit érte. A magyar kommunisták ki tudtak alkudni valamit. Hubertus Knabe szólt arról is, hogy szerinte más posztkommunista országok többet hoztak ki a lehetőségeikből, mint Magyarország. Magyarország előrébb tartott korábban, de ma már a „többiek” értek el többet – mondta. Szerinte a haladás gyengeségét látni ma Magyarországon. A gazdasági fejlődés viszont az alapja a szabadságnak – mondta.

Schmidt Mária erre reagálva azt mondta, a Nyugat – mint 1945-ben és 1956-ban is -magára hagyta Magyarországot 1989-ben. A régió a Szovjetunió összeomlása után egy vesztes helyzetbe került. A Nyugat megvette a piacainkat, mert csak úgy tudtak megoldani az akkori gazdasági válságot – jelentette ki hozzátéve, hogy ezenkívül a magyarországi „jólét kölcsönből ment\".

Schmidt Mária szólt arról is, hogy szerinte az önkormányzati választásokkal drámai vereséget szenved az ellenzék, és „ez a megsemmisülésükhöz fog vezetni\". Ennek az az oka, hogy gyakorlatilag mindenben kiszolgálták a nyugati politikusokat, az országot totálisan kifosztott állapotban hagyták – mondta.

Prőhle Gergely példaként hozta fel, hogy NDK nem a saját gazdasági teljesítményének, hanem nyugati tartományoknak köszönheti mai állapotát. Szerinte nagyon nehezen megragadható német szempontból az, ami Magyarországon történik: „hogy lett a legvidámabb barakkból a legszomorúbb szupermarket?” Nagyjából ez a kérdés a német médiában – jegyezte meg.

Mint mondta, a rendszerváltás időszakában olyan kompromisszumokat is megkötöttek Magyarországon, amelyeket más országokban nem kellett, mert egyértelműbb volt a helyzet: „elmentek a rosszak és jöttek a jók”.

Prőhle Gergely kijelentette: azok a reformok, amelyek ma Magyarországon történnek – ami miatt a német média „barátságtalan” – azoknak a kompromisszumoknak a helyreállításai, amelyeket 1989–90 megkötöttek.