Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta, a polgári hagyományokat a legvadabb kommunista diktatúra sem tudta szétverni. Ezeknek a magyar zenei élet, a társaság egy nagyon fontos eleme volt – tette hozzá.
Mint mondta, az NDK-val szemben Magyarországon, ha csírájában is, de megmaradtak polgári elemek. A két rendszer között nagy különbségek voltak. 1956-nak döntő jelentősége van, a magyar kommunistáknak jobban működött az életösztönük, mert „felmérték, hogy sokkal jobb leprivatizálni az állami vagyont és bizonyos szabadságokat biztosítani az embereknek, mint lógni vagy börtönbe kerülni” – fogalmazott Prőhle Gergely.
Hubertus Knabe, a kelet-német titkosszolgálat kutatója arról beszélt, hogy a magyar kommunisták különösen okosak, ravaszak voltak a 25 évvel ezelőtti határnyitással, a „falat” eladták, amikor még lehetett érte kapni valamit érte. A magyar kommunisták ki tudtak alkudni valamit. Hubertus Knabe szólt arról is, hogy szerinte más posztkommunista országok többet hoztak ki a lehetőségeikből, mint Magyarország. Magyarország előrébb tartott korábban, de ma már a „többiek” értek el többet – mondta. Szerinte a haladás gyengeségét látni ma Magyarországon. A gazdasági fejlődés viszont az alapja a szabadságnak – mondta.
Schmidt Mária erre reagálva azt mondta, a Nyugat – mint 1945-ben és 1956-ban is -magára hagyta Magyarországot 1989-ben. A régió a Szovjetunió összeomlása után egy vesztes helyzetbe került. A Nyugat megvette a piacainkat, mert csak úgy tudtak megoldani az akkori gazdasági válságot – jelentette ki hozzátéve, hogy ezenkívül a magyarországi „jólét kölcsönből ment\".
Schmidt Mária szólt arról is, hogy szerinte az önkormányzati választásokkal drámai vereséget szenved az ellenzék, és „ez a megsemmisülésükhöz fog vezetni\". Ennek az az oka, hogy gyakorlatilag mindenben kiszolgálták a nyugati politikusokat, az országot totálisan kifosztott állapotban hagyták – mondta.
