Schmidt: 1989-ben saját kezünkbe vettük a sorsunk

A szabadság felelősség, amellyel tudni kell élni – hangsúlyozta Schmitt Mária történész.

VZ
2014. 09. 05. 21:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A magyar-osztrák határnyitás 25. évfordulója alkalmából a Magyar Állami Operaházban tartott pódiumbeszélgetésen Schmidt Mária azt hangsúlyozta: 1956-ban a magyar nemzet megmutatta, hogy a szabadságot mindennél fontosabban tartja, és az 1989-es év is erről szólt az egész régióban.

Azok az emberek, akik a második világháború után szovjet típusú kommunista államokba kényszerültek, 1989-ben a saját kezükbe vették a sorsuk alakítását. Kiálltak azért, mert szabadságot és nemzeti függetlenséget akartak – mondta.

Schmidt Mária kijelentette: szerinte „ez egy fantasztikus sikertörténet”, amely 25 évvel ezelőtt kezdődött. Visszanyertük a szabadságunkat, a nemzeti függetlenségünket, legyőztük a kommunizmust, a szovjet megszállók elmentek. Minden, amit akartunk, megvalósult – mondta.

Schmidt Mária szerint a probléma, amivel ma szembesülünk, abból fakad, hogy amíg a világtól elzártan éltek az emberek, nagyon sok illúzió alakult ki bennük. „Azt gondoltuk, hogy a szabadság egyben boldogságot is jelent, de ez nem így van” – fogalmazott majd úgy folytatta: „a szabadság felelősség, döntés, (...) azt jelenti, hogy a saját sorsunkért felelősek vagyunk.” Ezt a felelősséget meg kell tanulni, ezzel élni kell tudni – mondta.

Hans Kaiser, a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi irodájának vezetője szerint is Magyarország és a régió nagyon sok mindent ért el az elmúlt 25 évben. Egyetértve Schmidt Máriával arról beszélt, hogy a szabadsággal kapcsolatban sokszor illúziókat táplálunk, és a szabadság megélésért küzdeni kell. Kijelentette: neki 1956 tulajdonképpen a szabadság maga. A szabadság fogalma elválaszthatatlan Magyarországtól.

Hans Kaiser szólt arról is, hogy a jelenleg nem lehetünk elégedettek a „fejleményekkel’, de gondolni kell arra, hogy még csak 25 év telt el a rendszerváltás óta. A kommunizmus nemcsak materiális szempontból, hanem a fejekben is pusztítást végzett – mondta.

Hans Kaiser Orbán Viktor miniszter szavait idézve kijelentette Európában a viták során több tisztelettel kellene tanúsítani egymás iránt.

Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta, a polgári hagyományokat a legvadabb kommunista diktatúra sem tudta szétverni. Ezeknek a magyar zenei élet, a társaság egy nagyon fontos eleme volt – tette hozzá.

Mint mondta, az NDK-val szemben Magyarországon, ha csírájában is, de megmaradtak polgári elemek. A két rendszer között nagy különbségek voltak. 1956-nak döntő jelentősége van, a magyar kommunistáknak jobban működött az életösztönük, mert „felmérték, hogy sokkal jobb leprivatizálni az állami vagyont és bizonyos szabadságokat biztosítani az embereknek, mint lógni vagy börtönbe kerülni” – fogalmazott Prőhle Gergely.

Hubertus Knabe, a kelet-német titkosszolgálat kutatója arról beszélt, hogy a magyar kommunisták különösen okosak, ravaszak voltak a 25 évvel ezelőtti határnyitással, a „falat” eladták, amikor még lehetett érte kapni valamit érte. A magyar kommunisták ki tudtak alkudni valamit. Hubertus Knabe szólt arról is, hogy szerinte más posztkommunista országok többet hoztak ki a lehetőségeikből, mint Magyarország. Magyarország előrébb tartott korábban, de ma már a „többiek” értek el többet – mondta. Szerinte a haladás gyengeségét látni ma Magyarországon. A gazdasági fejlődés viszont az alapja a szabadságnak – mondta.

Schmidt Mária erre reagálva azt mondta, a Nyugat – mint 1945-ben és 1956-ban is -magára hagyta Magyarországot 1989-ben. A régió a Szovjetunió összeomlása után egy vesztes helyzetbe került. A Nyugat megvette a piacainkat, mert csak úgy tudtak megoldani az akkori gazdasági válságot – jelentette ki hozzátéve, hogy ezenkívül a magyarországi „jólét kölcsönből ment\".

Schmidt Mária szólt arról is, hogy szerinte az önkormányzati választásokkal drámai vereséget szenved az ellenzék, és „ez a megsemmisülésükhöz fog vezetni\". Ennek az az oka, hogy gyakorlatilag mindenben kiszolgálták a nyugati politikusokat, az országot totálisan kifosztott állapotban hagyták – mondta.

Prőhle Gergely példaként hozta fel, hogy NDK nem a saját gazdasági teljesítményének, hanem nyugati tartományoknak köszönheti mai állapotát. Szerinte nagyon nehezen megragadható német szempontból az, ami Magyarországon történik: „hogy lett a legvidámabb barakkból a legszomorúbb szupermarket?” Nagyjából ez a kérdés a német médiában – jegyezte meg.

Mint mondta, a rendszerváltás időszakában olyan kompromisszumokat is megkötöttek Magyarországon, amelyeket más országokban nem kellett, mert egyértelműbb volt a helyzet: „elmentek a rosszak és jöttek a jók”.

Prőhle Gergely kijelentette: azok a reformok, amelyek ma Magyarországon történnek – ami miatt a német média „barátságtalan” – azoknak a kompromisszumoknak a helyreállításai, amelyeket 1989–90 megkötöttek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.