A magyar-osztrák határnyitás 25. évfordulója alkalmából a Magyar Állami Operaházban tartott pódiumbeszélgetésen Schmidt Mária azt hangsúlyozta: 1956-ban a magyar nemzet megmutatta, hogy a szabadságot mindennél fontosabban tartja, és az 1989-es év is erről szólt az egész régióban.
Azok az emberek, akik a második világháború után szovjet típusú kommunista államokba kényszerültek, 1989-ben a saját kezükbe vették a sorsuk alakítását. Kiálltak azért, mert szabadságot és nemzeti függetlenséget akartak – mondta.
Schmidt Mária kijelentette: szerinte „ez egy fantasztikus sikertörténet”, amely 25 évvel ezelőtt kezdődött. Visszanyertük a szabadságunkat, a nemzeti függetlenségünket, legyőztük a kommunizmust, a szovjet megszállók elmentek. Minden, amit akartunk, megvalósult – mondta.
Schmidt Mária szerint a probléma, amivel ma szembesülünk, abból fakad, hogy amíg a világtól elzártan éltek az emberek, nagyon sok illúzió alakult ki bennük. „Azt gondoltuk, hogy a szabadság egyben boldogságot is jelent, de ez nem így van” – fogalmazott majd úgy folytatta: „a szabadság felelősség, döntés, (...) azt jelenti, hogy a saját sorsunkért felelősek vagyunk.” Ezt a felelősséget meg kell tanulni, ezzel élni kell tudni – mondta.
Hans Kaiser, a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi irodájának vezetője szerint is Magyarország és a régió nagyon sok mindent ért el az elmúlt 25 évben. Egyetértve Schmidt Máriával arról beszélt, hogy a szabadsággal kapcsolatban sokszor illúziókat táplálunk, és a szabadság megélésért küzdeni kell. Kijelentette: neki 1956 tulajdonképpen a szabadság maga. A szabadság fogalma elválaszthatatlan Magyarországtól.
Hans Kaiser szólt arról is, hogy a jelenleg nem lehetünk elégedettek a „fejleményekkel’, de gondolni kell arra, hogy még csak 25 év telt el a rendszerváltás óta. A kommunizmus nemcsak materiális szempontból, hanem a fejekben is pusztítást végzett – mondta.
Hans Kaiser Orbán Viktor miniszter szavait idézve kijelentette Európában a viták során több tisztelettel kellene tanúsítani egymás iránt.
Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta, a polgári hagyományokat a legvadabb kommunista diktatúra sem tudta szétverni. Ezeknek a magyar zenei élet, a társaság egy nagyon fontos eleme volt – tette hozzá.
Mint mondta, az NDK-val szemben Magyarországon, ha csírájában is, de megmaradtak polgári elemek. A két rendszer között nagy különbségek voltak. 1956-nak döntő jelentősége van, a magyar kommunistáknak jobban működött az életösztönük, mert „felmérték, hogy sokkal jobb leprivatizálni az állami vagyont és bizonyos szabadságokat biztosítani az embereknek, mint lógni vagy börtönbe kerülni” – fogalmazott Prőhle Gergely.
Hubertus Knabe, a kelet-német titkosszolgálat kutatója arról beszélt, hogy a magyar kommunisták különösen okosak, ravaszak voltak a 25 évvel ezelőtti határnyitással, a „falat” eladták, amikor még lehetett érte kapni valamit érte. A magyar kommunisták ki tudtak alkudni valamit. Hubertus Knabe szólt arról is, hogy szerinte más posztkommunista országok többet hoztak ki a lehetőségeikből, mint Magyarország. Magyarország előrébb tartott korábban, de ma már a „többiek” értek el többet – mondta. Szerinte a haladás gyengeségét látni ma Magyarországon. A gazdasági fejlődés viszont az alapja a szabadságnak – mondta.
Schmidt Mária erre reagálva azt mondta, a Nyugat – mint 1945-ben és 1956-ban is -magára hagyta Magyarországot 1989-ben. A régió a Szovjetunió összeomlása után egy vesztes helyzetbe került. A Nyugat megvette a piacainkat, mert csak úgy tudtak megoldani az akkori gazdasági válságot – jelentette ki hozzátéve, hogy ezenkívül a magyarországi „jólét kölcsönből ment\".
Schmidt Mária szólt arról is, hogy szerinte az önkormányzati választásokkal drámai vereséget szenved az ellenzék, és „ez a megsemmisülésükhöz fog vezetni\". Ennek az az oka, hogy gyakorlatilag mindenben kiszolgálták a nyugati politikusokat, az országot totálisan kifosztott állapotban hagyták – mondta.
Prőhle Gergely példaként hozta fel, hogy NDK nem a saját gazdasági teljesítményének, hanem nyugati tartományoknak köszönheti mai állapotát. Szerinte nagyon nehezen megragadható német szempontból az, ami Magyarországon történik: „hogy lett a legvidámabb barakkból a legszomorúbb szupermarket?” Nagyjából ez a kérdés a német médiában – jegyezte meg.
Mint mondta, a rendszerváltás időszakában olyan kompromisszumokat is megkötöttek Magyarországon, amelyeket más országokban nem kellett, mert egyértelműbb volt a helyzet: „elmentek a rosszak és jöttek a jók”.
Prőhle Gergely kijelentette: azok a reformok, amelyek ma Magyarországon történnek – ami miatt a német média „barátságtalan” – azoknak a kompromisszumoknak a helyreállításai, amelyeket 1989–90 megkötöttek.
