A vasút lehet majd Rákospalota metrója

Pintér Gábor: A XV. kerületet még élhetőbbé, otthonosabbá tehetjük, ha folytatjuk a munkát.

2014. 10. 07. 18:33
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Négy éve áttörést, majd fejlődést hozott a jobboldal sikere a korábban baloldalinak mondott XV. kerületben, s ez áprilisban, ha szoros küzdelemben is, de folytatódott. Önnek nem kell a nulláról indulnia, mégis a városrész volt szocialista vezetője saját visszatéréséről beszél. Vajon miért?
– A feledékenységre alapozhat, másra nem. Magyarország 2004 óta az Európai Unió tagja, s az akkori MSZP-s vezetés hat éven át nem használta ki az uniós forrásokat a kerület fejlesztésére. Egy pályázattal nyertek, a Zsókavár utcai szociális rehabilitáció első ütemével, amit 2010-re már be kellett volna fejezniük, ám a megvalósítást el sem kezdték, ez könnyen a támogatás elvesztését jelenthette volna. Mi kezdtük újra a tervezést, valósítottuk meg a projektet, és már a fejlesztés harmadik üteménél tartunk. A számok nyelvén: ők összesen hatszázmillió forintot fordítottak a kerületre, mi négy év alatt – a folyamatban lévő fejlesztésekkel együtt – csaknem hat és fél milliárd forintot. A saját források hatékony felhasználása, valamint az állami és EU-s támogatások, illetve az adósságkonszolidáció nélkül ez nem valósulhatna meg.

– Mi épült és mi épül?
– Kerületünk három, jól elkülöníthető részből áll. A pályázati lehetőségeket Újpalotán tudtuk igénybe venni, ezért Rákospalotán és Pestújhelyen önerőből fejlesztünk. Így épül például négyszáz-négyszázmilliós saját beruházással két orvosi rendelő – az egyik Rákospalotán, a másik a volt „orosz kórház” területén –, amelyeknek az alapköveit októberben tesszük le. A kormány készülő új panelprogramja részeként az eddig fel nem újított házak átépítése és további közösségi terek kialakítása is megkezdődhet. Ebben kiemelten számítunk László Tamás országgyűlési képviselő segítségére.

– A baloldali kis pártok az idei országgyűlési választás szoros eredményére alapozva indítják a Gyurcsány-párt színeiben Hajdu László volt MSZP-s polgármestert.
– Hajdu a múlt embere. Vele most azok fogtak össze hivatalosan, akik négy éve „kitették a pártból”. Megválasztásával leállna a kerület fejlődése.

– Belső vitáktól volt hangos a helyi Fidesz is, a választásra rendezték a soraikat?
– Voltak hibáink, de tanultunk belőlük. Azt kell szem előtt tartanunk, hogy a választók mivel bíztak meg minket. A véleménykülönbségek ellenére az elért eredményeink önmagukért beszélnek. Ellenfeleinkkel szemben egységes csapattal állunk a választók elé: képesek vagyunk arra, hogy a megkezdett munkát folytassuk. Képviselőinknek csaknem a fele újra indul, az újak között pedig sok a fiatal jelölt.

– Ön sem idős, mióta vesz részt a közéletben?
– Külsős bizottsági tagként kezdtem a közéleti munkát 2006-ban, 2010-ben lettem önkormányzati képviselő, nem sokkal később pedig a helyi Fidesz– KDNP-frakció vezetője.

– Az új polgármester a fővárosi közgyűlési tagságot is „elnyeri”. Felkészült a városházi küzdelmekre is?
– A fővárosi önkormányzatnak nagy adósságai vannak a kerülettel szemben, és ha csak azokban az ügyekben előbbre tudunk lépni, amelyekre hatósági kötelezés van, már akkor sokat tettünk.

– Mondana példát?
– Az M3-as autópálya bevezető szakaszán a zajvédőfal hiánya nagyon sok ember életét keseríti meg. A sztráda keresztben átszeli a kerületet, nagy a zaj és a környezetszennyezés. Ezért kötelezte az illetékes hatóság a fővárost, hogy építse meg a falat, s ha ott leszek a közgyűlésben, egyik fő célom lesz, hogy ennek mielőbb eleget tegyen.

– Nemcsak a közgyűlés összetétele, hanem megválasztásának, majd szavazásainak módszere is megváltozik. Minden polgármester a saját kerületének szeretne több támogatást szerezni. A szomszédos Zuglóban például már megépült az említett zajvédőfal. Nem őrlődhet fel az egységes város?
– Voltak ellentétek a főváros és a kerületek között, a helyi lobbi ereje volt a döntő abban, hova jut több pénz. A kerületi polgármesterek teljes jogú közgyűlési tagságával az együttműködés hatékonyabb lesz. A polgármesterek végre összefüggéseiben ismerhetik meg a megoldandó problémákat, ugyanakkor Budapest vezetői is intenzívebben találkozhatnak a kerületek szempontjaival.

– Erre példa viszont 4-es metró beruházása, amelyet a hivatalos dokumentumokban DBR-nek, azaz Dél-Buda–Rákospalota vonalnak neveztek. A tervekben azonban már szó sem volt arról, hogy a XV. kerületig szállítsák az utasokat. Ez ügyben mit tenne?
– Nem a metróért küzdünk, hanem egy gyorsvillamosért, amelynek kiépítésével össze lehetne kötni Újpalotát a Bosnyák térrel és a 4-es metró Keleti pályaudvari végállomásával. Közlekedési gondjainkon enyhíthet a kerület határán futó elővárosi vasútvonal fejlesztése, hiszen a rákospalotai vasútállomásról tizenöt percen belül el lehet érni a Nyugati pályaudvart, így ez lesz a mi metrónk.

– Csakhogy a vasútvonal ma lepusztult.
– Az infrastruktúra hiánya miatt az állomások többsége nem megfelelő színvonalú, a sínpálya is alkalmatlan a gyorsabb közlekedésre. Ez állami feladat, ami EU-s támogatással készül, a csatlakozást viszont a kerületnek és a fővárosnak közösen kell megvalósítania. Erre jelentős előkészületeket tettünk.

– Említette az állami adósságátvállalást, amellyel a kerület többmilliárdos tehertől szabadult meg. Rendben van már a gazdálkodásuk?
– Nincs működési hiányunk, jelentős a bevételünk. Az említett orvosi rendelők építése és sok egyéb fejlesztés ezért nem jelent gondot. Benyújtottuk az igényünket a volt Észak-pesti Kórház ingatlanának ötvenszázalékos tulajdonjogára, a másik fele önkormányzati tulajdonban van, és megkezdtük a munkát. Budapest talán egyetlen kerülete vagyunk, ahol nincs uszoda, de egy ilyen létesítményt is magában foglaló szociális, egészségügyi, rehabilitációs komplexum több milliárdos fejlesztéséhez, továbbá Rákospalotán egy sport- és rendezvényközpont építéséhez Orbán Viktor kormányfő is a támogatását ígérte. Egy önkormányzatnak azonban nem csak ez a feladata.

– Mire gondol?
– A munkahelyteremtésre. Számos beruházással támogattuk eddig is a kerületben élők munkához jutását, most a külső kerületrészek kihasználatlan területeire szeretnénk cégeket telepíteni. Mindeddig a csatornázás hiánya akadályozta azt, hogy ezekre az ingatlanokra állások százait létrehozó befektetőket csábítsunk. Visszaszereztük a vízjogi engedélyünket egy felszámolás alatt álló autószervizes cégtől, és megkezdtük az előkészítést. Kiemelten fontosnak tartjuk az idősek támogatását, valamint a kisgyerekes családok segítését. Szeretnénk, ha kerületünket vonzónak tartanák a fiatalok, ezért bővítettük bölcsődei, óvodai szolgáltatásainkat, már eddig is tucatnyi közösségi teret alakítottunk ki. Lendületesen folytatni szeretnénk a megkezdett munkát, hogy a XV. kerület még élhetőbb, még otthonosabb legyen.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.