– Négy éve áttörést, majd fejlődést hozott a jobboldal sikere a korábban baloldalinak mondott XV. kerületben, s ez áprilisban, ha szoros küzdelemben is, de folytatódott. Önnek nem kell a nulláról indulnia, mégis a városrész volt szocialista vezetője saját visszatéréséről beszél. Vajon miért?
– A feledékenységre alapozhat, másra nem. Magyarország 2004 óta az Európai Unió tagja, s az akkori MSZP-s vezetés hat éven át nem használta ki az uniós forrásokat a kerület fejlesztésére. Egy pályázattal nyertek, a Zsókavár utcai szociális rehabilitáció első ütemével, amit 2010-re már be kellett volna fejezniük, ám a megvalósítást el sem kezdték, ez könnyen a támogatás elvesztését jelenthette volna. Mi kezdtük újra a tervezést, valósítottuk meg a projektet, és már a fejlesztés harmadik üteménél tartunk. A számok nyelvén: ők összesen hatszázmillió forintot fordítottak a kerületre, mi négy év alatt – a folyamatban lévő fejlesztésekkel együtt – csaknem hat és fél milliárd forintot. A saját források hatékony felhasználása, valamint az állami és EU-s támogatások, illetve az adósságkonszolidáció nélkül ez nem valósulhatna meg.
– Mi épült és mi épül?
– Kerületünk három, jól elkülöníthető részből áll. A pályázati lehetőségeket Újpalotán tudtuk igénybe venni, ezért Rákospalotán és Pestújhelyen önerőből fejlesztünk. Így épül például négyszáz-négyszázmilliós saját beruházással két orvosi rendelő – az egyik Rákospalotán, a másik a volt „orosz kórház” területén –, amelyeknek az alapköveit októberben tesszük le. A kormány készülő új panelprogramja részeként az eddig fel nem újított házak átépítése és további közösségi terek kialakítása is megkezdődhet. Ebben kiemelten számítunk László Tamás országgyűlési képviselő segítségére.
– A baloldali kis pártok az idei országgyűlési választás szoros eredményére alapozva indítják a Gyurcsány-párt színeiben Hajdu László volt MSZP-s polgármestert.
– Hajdu a múlt embere. Vele most azok fogtak össze hivatalosan, akik négy éve „kitették a pártból”. Megválasztásával leállna a kerület fejlődése.
– Belső vitáktól volt hangos a helyi Fidesz is, a választásra rendezték a soraikat?
– Voltak hibáink, de tanultunk belőlük. Azt kell szem előtt tartanunk, hogy a választók mivel bíztak meg minket. A véleménykülönbségek ellenére az elért eredményeink önmagukért beszélnek. Ellenfeleinkkel szemben egységes csapattal állunk a választók elé: képesek vagyunk arra, hogy a megkezdett munkát folytassuk. Képviselőinknek csaknem a fele újra indul, az újak között pedig sok a fiatal jelölt.
– Ön sem idős, mióta vesz részt a közéletben?
– Külsős bizottsági tagként kezdtem a közéleti munkát 2006-ban, 2010-ben lettem önkormányzati képviselő, nem sokkal később pedig a helyi Fidesz– KDNP-frakció vezetője.
– Az új polgármester a fővárosi közgyűlési tagságot is „elnyeri”. Felkészült a városházi küzdelmekre is?
– A fővárosi önkormányzatnak nagy adósságai vannak a kerülettel szemben, és ha csak azokban az ügyekben előbbre tudunk lépni, amelyekre hatósági kötelezés van, már akkor sokat tettünk.
– Mondana példát?
– Az M3-as autópálya bevezető szakaszán a zajvédőfal hiánya nagyon sok ember életét keseríti meg. A sztráda keresztben átszeli a kerületet, nagy a zaj és a környezetszennyezés. Ezért kötelezte az illetékes hatóság a fővárost, hogy építse meg a falat, s ha ott leszek a közgyűlésben, egyik fő célom lesz, hogy ennek mielőbb eleget tegyen.
– Nemcsak a közgyűlés összetétele, hanem megválasztásának, majd szavazásainak módszere is megváltozik. Minden polgármester a saját kerületének szeretne több támogatást szerezni. A szomszédos Zuglóban például már megépült az említett zajvédőfal. Nem őrlődhet fel az egységes város?
– Voltak ellentétek a főváros és a kerületek között, a helyi lobbi ereje volt a döntő abban, hova jut több pénz. A kerületi polgármesterek teljes jogú közgyűlési tagságával az együttműködés hatékonyabb lesz. A polgármesterek végre összefüggéseiben ismerhetik meg a megoldandó problémákat, ugyanakkor Budapest vezetői is intenzívebben találkozhatnak a kerületek szempontjaival.
– Erre példa viszont 4-es metró beruházása, amelyet a hivatalos dokumentumokban DBR-nek, azaz Dél-Buda–Rákospalota vonalnak neveztek. A tervekben azonban már szó sem volt arról, hogy a XV. kerületig szállítsák az utasokat. Ez ügyben mit tenne?
– Nem a metróért küzdünk, hanem egy gyorsvillamosért, amelynek kiépítésével össze lehetne kötni Újpalotát a Bosnyák térrel és a 4-es metró Keleti pályaudvari végállomásával. Közlekedési gondjainkon enyhíthet a kerület határán futó elővárosi vasútvonal fejlesztése, hiszen a rákospalotai vasútállomásról tizenöt percen belül el lehet érni a Nyugati pályaudvart, így ez lesz a mi metrónk.
– Csakhogy a vasútvonal ma lepusztult.
– Az infrastruktúra hiánya miatt az állomások többsége nem megfelelő színvonalú, a sínpálya is alkalmatlan a gyorsabb közlekedésre. Ez állami feladat, ami EU-s támogatással készül, a csatlakozást viszont a kerületnek és a fővárosnak közösen kell megvalósítania. Erre jelentős előkészületeket tettünk.
– Említette az állami adósságátvállalást, amellyel a kerület többmilliárdos tehertől szabadult meg. Rendben van már a gazdálkodásuk?
– Nincs működési hiányunk, jelentős a bevételünk. Az említett orvosi rendelők építése és sok egyéb fejlesztés ezért nem jelent gondot. Benyújtottuk az igényünket a volt Észak-pesti Kórház ingatlanának ötvenszázalékos tulajdonjogára, a másik fele önkormányzati tulajdonban van, és megkezdtük a munkát. Budapest talán egyetlen kerülete vagyunk, ahol nincs uszoda, de egy ilyen létesítményt is magában foglaló szociális, egészségügyi, rehabilitációs komplexum több milliárdos fejlesztéséhez, továbbá Rákospalotán egy sport- és rendezvényközpont építéséhez Orbán Viktor kormányfő is a támogatását ígérte. Egy önkormányzatnak azonban nem csak ez a feladata.
– Mire gondol?
– A munkahelyteremtésre. Számos beruházással támogattuk eddig is a kerületben élők munkához jutását, most a külső kerületrészek kihasználatlan területeire szeretnénk cégeket telepíteni. Mindeddig a csatornázás hiánya akadályozta azt, hogy ezekre az ingatlanokra állások százait létrehozó befektetőket csábítsunk. Visszaszereztük a vízjogi engedélyünket egy felszámolás alatt álló autószervizes cégtől, és megkezdtük az előkészítést. Kiemelten fontosnak tartjuk az idősek támogatását, valamint a kisgyerekes családok segítését. Szeretnénk, ha kerületünket vonzónak tartanák a fiatalok, ezért bővítettük bölcsődei, óvodai szolgáltatásainkat, már eddig is tucatnyi közösségi teret alakítottunk ki. Lendületesen folytatni szeretnénk a megkezdett munkát, hogy a XV. kerület még élhetőbb, még otthonosabb legyen.
