– Minden túlzás nélkül állítható, hogy Eger látványos fejlődésen ment keresztül az elmúlt években; a város magjára rá sem lehet ismerni.
– Hallatlan fontosnak tartom a belváros esetében, hogy jelentős műemlék épületeket mentettünk meg. A minorita templom állaga az utóbbi évtizedekben rendkívül leromlott, belegondolni is rossz, mi történt volna, ha a homlokzatot díszítő négyszáz kilós angyalok lezuhannak, márpedig ennek a lehetősége fennállt. Büszkeséggel tölt el, hogy több mint százmillió forinttal tudtuk támogatni az épület felújítását. Nem az volt a célunk, hogy az önkormányzati tulajdont gyarapítsuk, hanem hogy funkcióbővítő beruházást hajtsunk végre, jöjjenek létre új közösségi terek. Ne az autók uralják a belvárost, hanem a közterületet vegyék birtokba az egri családok és a turisták. Így jött létre az új köntöst kapó Dobó térhez csatlakozva egy térrendszer az új Gárdonyi térrel, a Végvári vitézek terével és az Eszperantó sétánnyal. Szívemhez közel áll az Irgalmasok kápolnájának felújítása is, amely siralmas állapotban volt, és példaértékűen sikerült újjáépítenünk. Kevésbé látványos, ám húszezer négyzetméteren félmilliárd forintos közműfejlesztést valósítottunk meg.
– A várost a legtöbben az egriek török elleni hősies helytállásával azonosítják, ezért Eger legismertebb épülete a vár.
– A vár állami tulajdon, de megyei fenntartású múzeumként sokáig egyfajta zárványként létezett, évtizedek óta tartott a becses műemlék pusztulása. A pályázat keretében rengeteg szakmai, műemlékvédelmi, régészeti kérdést is meg kell oldanunk, miközben azt szeretnénk, hogy a vár vonzereje növekedjen. Menet közben megváltoztattuk – méghozzá jelentős részben – a projekt tartalmát: a Török-kert, a főbejáratot védő bástya, a Szép-bástya és a Kálvária-domb rendbetételét, az infrastruktúra-fejlesztést, a belvárosból északra induló sétány megépítését megtartottuk, ugyanakkor a Provizori-palota – amely Dobó lakhelye volt – helyére a korábbi szocialista megyevezetés egy vasbeton látogatóközpontot tervezett. Ezen mi változtattunk, hogy a vár első számú vonzereje, a pusztuló kazamatarendszer is megújulhasson. A megvalósításhoz az is kellett, hogy az állami és uniós támogatás mértékét a kormány megtoldotta 320 millió forinttal. Tervünk egy későbbi projekt keretében, hogy visszaépítjük a palotát, hozzákapcsolva a pincerendszert.
– Mindez rengeteg pénzbe kerül, miközben Eger egyedülálló módon több adófajtát szüntetett meg. Mi áll ennek a hátterében?
– Végiggondoltuk az adórendszerünket, és olyan adónemeket, mint a talajterhelési díj vagy a lakosság és a vállalkozások telekadója, megszüntettünk, mert abban bízunk, hogy a lépés beruházásokat ösztönöz. Kijelöltünk három vállalkozási övezetet a városon belül, amelyek néhány évig mentesek a vagyoni adó alól. Helyi rezsicsökkentés gyanánt – bár viszonylag széles körben adóztatjuk az ingatlanokat – a lakások adómértéke rendkívül alacsony. Az iparűzési adóban a mikrovállalkozások esetében ötvenszázalékos kedvezményt érvényesítünk.
– Hogyan fest most Eger költségvetése?
– Idén nőtt a város adóerő-képessége, emelkedett az iparűzési adóból származó bevételünk. Minden évben növekszik a városban töltött vendégéjszakák száma, így több lett az idegenforgalmiadó-bevételünk is. Több mint hétmilliárd forintot fordítunk ez évben fejlesztésre és a város megújítására, ez egy átlagos évi beruházási összeg háromszorosának felel meg. Ha tudjuk tartani a tempót, ami a műszaki szakmai előkészítést illeti, akkor sikeresen állhatunk csatasorba azért a több mint tízmilliárdos keretért, amit a kormány a következő évekre dedikált számunkra.
– Sikerült-e az utóbbi években új munkahelyeket teremteni?
– A munkaügyi központ adatai szerint évről évre nő a munkahelyek száma. A városban rengeteg a mikrovállalkozás, szinte minden harmadik háztartásra jut egy. Ha ezek a vállalkozások nem egy, hanem két embert foglalkoztatnának, gyakorlatilag megszűnne a városban a munkanélküliség, ezért fontos feladat, hogy e kis cégeket támogassuk. A múlt évben egyébként megnőtt a beruházások értéke is, ami növelte a foglalkoztatást. Az elkövetkezőkben elsődlegesnek tartjuk az ipari park bővítését és a turisztikai kínálat további fejlesztését. Büszkék vagyunk az önkormányzati tulajdonú Agria Humán Kft. tevékenységére, amely több mint ötszáz megváltozott munkaképességű embert foglalkoztat.
– Egy minapi felmérés szerint magas a városban a betörések aránya. Igaz-e ez, s mit tesz a város a bűnmegelőzésért?
– Tudomásom szerint a közlés nem pontos. Autentikus adat a rendőrség beszámolója, amely szerint tavaly csökkent Egerben a bűncselekmények száma. Évente beszámol a közgyűlés előtt a rendőrség, és minden testületi ülés azzal kezdődik, hogy kérdéseket lehet intézni a városi kapitányhoz. A közbiztonság javításáért igyekszünk mindent megtenni, folyamatosan bővítjük a térfigyelő rendszert; csak kitűnő minőségű technikát vásárolunk, amely lehetővé teszi az elkövetők azonosítását. A hálózatba hamarosan bevonjuk a külterületeket, és lesz mobil térfigyelő szolgálat is.
– Eger egyik hátránya, hogy nem könnyű megközelíteni. Bízhatnak a városlakók a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében?
– Szívfájdalmunk, hogy az elmúlt években nem valósult meg a közvetlen autópálya-összeköttetés. Van azonban egy érvényes kormányhatározat, amely szerint 2018-ig minden megyeszékhelyet autópályával kell összekapcsolni, a kétszer két sávos út engedélyes tervezése ezáltal lendületet kapott. A vasútállomásnál egy intermodális csomópont szabályozási tervi előkészítését és részletes megvalósíthatósági tanulmányát készítettük el. A vasút, a távolsági autóbusz- és a helyi közösségi közlekedés központja alakulna itt ki. Ehhez csatlakozva autó- és kerékpár-parkolási lehetőséget tervezünk. Most írjuk ki a közbeszerzési pályázatot egy, a város egészén, észak–déli irányban végighaladó, több mint tíz kilométer hosszú kerékpárútra.
– A Hospinvest-éra egyik fontos mozzanata volt, amikor több száz egri egészségügyi dolgozó egyszerre mondott fel, hogy az élősködő céget parkolópályára állítsa, és országosan is megállítsa a funkcionális privatizációt. Munkahelyüket, a Markhot Ferenc Kórházat mikor modernizálják?
– Eger szempontjából a kórház sorsdöntő fontosságú volt mindig, az említett korszakban meg különösen. A gyógyintézet műszaki állapota bizonyos részein kritikussá vált, a felújítás a kormány részéről végre zöld jelzést kapott. A kórházra több mint hatmilliárd forintot fordítanak, amelyből korszerű, teljesen új műtéti blokk és az azt kiszolgáló osztályok és kardiológiai részleg épül.
