A lap szerint az érintettek többsége román állampolgár, akiket bár meglehet, hogy nem ez vezérelt, uniós állampolgárként szerepelnek a XXIII. kerületi választói névjegyzékben és szavazhatnak az önkormányzati választáson.
A Népszabadságnak Laza Margit jegyző azt mondta: egyeztettek a járási hivatallal, és arra jutottak, nincs jogszabályi korlátja annak, hogy egy címen hányan létesíthetnek lakóhelyet. A lakcímek fiktívvé nyilvánításának lehetőségéről utóbb tájékoztatták a szállásadót, de álláspontjuk szerint erre „egyedi, azaz több száz eljárásban kerülhet sor, amely eljárások hivatalból nem indíthatók meg”.
A lap szerint a jegyző a helyi választási bizottság egy korábbi ülésén azt mondta: a hivatal nem hivatalos forrásból úgy tudja, hogy a panzióban egy logisztikai cég munkatársai létesítettek lakóhelyet, nagy részük „valószínűleg már nem is dolgozik ott, sőt talán már az országban sincsenek, de a címük még mindig él”.
A Népszabadság rögzítette: aki olyan állandó lakóhelyre jelentkezik be, ahol ténylegesen nem él, közokirat-hamisítást követ el. A bejelentkező az elkövető, a tulajdonos bűnsegéd. A lapnak nyilatkozó, pontosan meg nem nevezett jogászok szerint ezer új bejelentkezőnek szemet kellett volna szúrnia a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalban. A lap kérdésére a hivatal tudatta: a Népszabadság levelében foglaltak miatt vizsgálatot indítottak.
