– Négy éve Pesterzsébet fideszes alpolgármestereként a városrész szocialista polgármestere mellett, de kormánypárti többségű képviselő-testületben végzi a munkáját. A baloldali kis pártok hiába hangoztatják, hogy itt csak ők győzhetnek, a XX. kerületnek volt már jobboldali vezetése, nem is egyszer. Mivel győzi meg az itt élőket, hogy ismét van más választásuk?
– Valóban, a rendszerváltozás utáni első két ciklusban fideszes polgármestere volt Pesterzsébetnek, míg 2010-ben egyrészt megnyertük a parlamenti választást, másrészt az önkormányzati voksoláson is a mi jelöltjeink kapták meg a legnagyobb bizalmat. Ebben a városrészben mindig is volt választási lehetőségük az embereknek, és ez figyelmeztető a balliberálisoknak is, hogy itt senki sem mehet biztosra. Az elvégzett munka, az eredmények alapján nyugodt szívvel állok a választók elé.
– Mit sikerült elérnie a kormánypárti oldalnak?
– Az utóbbi négy év jelentős része annak az irtózatos adósságállománynak a jegyében kezdődött, amit a korábbi ciklusokban a szocialisták halmoztak fel. Pesterzsébet 9-9,5 milliárd forintos költségvetéséhez képest önerőből visszafizethetetlen, 3,4 milliárdos banki tartozását az Orbán-kormány idén március végére száz százalékban átvállalta, s ezzel, csak ezzel lélegezhetett fel a kerület.
– Van olyan kerület, ahol e bődületes mértékű hitel négyszereséből csaknem mindent felújítottak. Itt mire vették fel számolatlanul a kölcsönöket?
– A teljes tartozáslistán volt néhány célzott fejlesztés, de jelentős részben működésre és bérek kifizetésére fordították a hitelt, amelyet az MSZP-sek vettek fel. A több száz millió forintos svájci frankos törlesztőrészlet-fizetés mellett évekig csak a maradék pénzből tudtunk gazdálkodni. Mi egy fillér kölcsönt sem kértünk.
– A Fidesz–KDNP-s többség mit tekintett elsődlegesnek, mi volt a célkitűzésük?
– Elsősorban intézményeink felújítását tűztük ki fő célként. Az állam ugyan átvette az oktatás irányítását, de az iskolák működtetését, az épületek fenntartását mi továbbra is vállaltuk. Hozzákezdtünk a járdák rekonstrukciójához, amelyek annyira elhanyagolt állapotban voltak, hogy naponta négy-öt felújítási kérelem is érkezett a polgármesteri hivatalba.
– Más fejlesztésre nem is futotta?
– Két fejlesztéshez is nyertünk forrásokat. A főváros Tér-Köz nevű városrehabilitációs pályázatán több mint 220 millió forintot szereztünk a Duna-part fejlesztésére, úgynevezett vizes játszótér kialakítására. A munkálatokhoz 55 milliós saját forrást biztosítunk. Később szeretnénk megépíteni a városközpontból a Duna-partra vezető gyalogos- és kerékpároshidat. Bővítettük és akadálymentesítettük a Nyitnikék óvodát. Célegyenesbe került Makovecz Imre utolsó tervezése, a Mátyás király téri református templom felépítése is, amelyhez a telket mi adtuk.
– Az adósságátvállalás révén felszabaduló önkormányzati forrásokat mire fordíthatják a következő években?
– Rengeteg elképzelés született, de az egyik legfontosabbnak a csaknem egy évtizede bezárt, európai hírű pesterzsébeti jódos-sós fürdő újranyitását tartom. Tavasszal itt járt Orbán Viktor miniszterelnök, és elvi támogatásáról biztosított.
– Ahhoz képest, hogy 2010 előtti balliberális városvezetés mindenáron piacra akarta dobni az azóta is csak pusztuló fürdőt és a strandot, legalább a remény megmaradt.
– A fürdő a maga nemében egyedülálló: nyolc gyógyvízforrás bugyog fel a földből. Negyedik generációs erzsébeti vagyok, s a családomban van, aki meggyógyult az itteni víztől. Határozott szándékom, hogy megnyissuk a lakosság számára, elérhető áron. A fejlesztés munkahelyeket is teremtene. Terveink között szerepel még a gyönyörű templomunk előtti Szent Erzsébet tér felújítása, amelyet valódi közösségi térré alakítanánk, korszerűsítenénk az időskori gondozóházainkat, a fiataloknak pedig kulturált szabadidős helyszíneket, extrémsport-pályákat, több korosztályos játszótereket alakítanánk ki.
– Más pesti kerületekben sikeres a szociális városrehabilitáció. Pesterzsébet megújítását előbbre vinné egy ilyen program?
– A kerület egyik részén van olyan lakónegyed, amellyel a háború óta nem foglalkozott senki. Már régen szanálásra ítélték, a mai napig nem történt semmi. Csak egy rengeteg pénzbe kerülő városrehabilitációs programmal érhetnénk el, hogy az itteni, zömmel szoba-konyhás komfort nélküli lakások bérlői végre emberi körülmények közé kerülhessenek. Erre is pályázni fogunk.
– Az emberi körülményekhez tartozik a félelem nélküli élet is. Van tervük a közbiztonság javítására?
– Folyamatosan növeltük a térfigyelő kamerák számát, idén tizennégy kamerát helyeztünk ki. Terveink szerint bevonjuk a hálózatba a kertvárosi részeket, a lakótelepeken pedig létrehozzuk a lépcsőházi kamerarendszert. Az önkormányzaton belül megalakítottuk a rendvédelmi osztályt, amelynek létszámát mindenképpen növelni fogjuk a következő ciklusban.
– Alpolgármesterként a humán ágazatot felügyeli. Ha nyer, eddigi tapasztalatai mennyiben segíthetik a munkáját?
– Eredetileg a szociális terület, az egészségügy és a nemzetiségek tartoztak hozzám, de 2013-tól az oktatásért, a sportért és a kultúráért is felelek. Egy önkormányzat vezetőjének sokat kell foglalkoznia ez emberekkel, nekem nemcsak a munkám ez, hanem kifejezetten szeretem is. Ha segíthetünk az embereken, jó látni az örömöt az arcokon, s ezekért a mosolyokért érdemes igazán dolgozni. Van mire építeni: a kormányzat által támogatott közfoglalkoztatás részeként, forgó rendszerben 200 állástalannak tudunk folyamatos munkát biztosítani.
– A most következő ciklusban a kerületi polgármesterek automatikusan tagjai lesznek a Fővárosi Közgyűlésnek. Akár polgármestertársaival szemben is küzdene a pesterzsébeti forrásokért?
– Nagyon jónak tartom a törvénymódosítást, azt, hogy a kerületek érdekei hivatalosan is megjelenhetnek a városvezetésben, illetve a fővárosi döntéseket hozó testületekben. A most véget érő ciklusban a XX. kerületet például senki sem képviselte a közgyűlésben. Attól sem tartok, hogy a többi polgármesterrel összevesznénk, hiszen egymásra és az ügyekben való megegyezésekre vagyunk utalva.
– Talán a városrész közlekedése is előbbre léphet, hiszen az még csak hosszú távú terv, hogy az itt élők a ráckevei HÉV-vonalon, más néven az 5-ös metrón percek alatt eljussanak majd a belvárosba.
– Az még odébb van, elsőként a villamospályákat kellene rendbe hozni. A felújítás egy szakaszon már elkezdődött, de főként ott van gond, ahol a házak mellett megy el a villamos, s csak a járda választja el a vonalat a falaktól. Nagy a zajterhelés, az ingatlanok is károsodnak, az itt élők problémáinak enyhítéséért az elsők között lobbiznék.
