A szakember az intézmény kialakításáról tartott sajtótájékoztatón elmondta, a központ célja, hogy a kutatók és a vállalkozások egymásra találjanak, a kutatási eredményekből iparilag, kereskedelmileg használható termékek, szolgáltatások jöjjenek létre.
Az unió strukturális alapjának forrásaiból az ország legalább négy helyén alakítanának ki ilyen intézményt, amelyben együtt dolgozhatnak az üzleti és a kutatói szféra szakemberei. Itt üzletfejlesztéssel és a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos tanácsokat is kapnak, annak érdekében, hogy sikeres vállalkozásokat hozhassanak létre.
Korányi László kifejtette, a magyar innováció régóta megoldatlan problémája, hogy míg a multinacionális és a hazai nagy vállalatok nemzetközi mércével is élen járnak a kutatás-fejlesztésben és az egyetemi és kutatóintézetek is kiemelkedő eredményeket érnek el, a kis- és közepes vállalkozások (kkv) innovációs képessége és hajlandósága messze elmarad a kívánatostól.
Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora elmondta, az új intézmény az Európai Unió tudományos nagyberuházásaként épülő lézerközpont mellé tervezett tudáspark magjának tekinthető. A központ fontos szerepet tölthet be az oktatásban is, a többi között a doktori képzésben, amelyben komoly igény lenne arra, hogy a doktoranduszok olyan problémákon dolgozhassanak, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az iparhoz – közölte a professzor.
Szabó Gábor azt mondta, Magyarországon a doktori képzést a mai napig sokan kizárólag az akadémiai-egyetemi szféra utánpótlásának tekintik, miközben a munkaerőpiac számít ezekre a magasan képzett szakemberekre. Hozzátette: az Egyesült Államokban a doktori fokozattal rendelkezők 60-70 százaléka már a versenyszférában helyezkedik el.
A Magyar Innovációs Szövetség elnöki posztját is betöltő akadémikus hangsúlyozta azt is, hogy a magyar gazdaság fenntartható fejlődéséhez elengedhetetlen a kutatás-fejlesztés.
Kothencz János, a Fidesz–KDNP szegedi polgármesterjelöltje kijelentette, a csongrádi megyeszékhelyen az elmúlt években látványberuházások voltak, jelentős ipari fejlesztés nem történt a városban. A településen 7 ezer tartós munkanélküli van, számukra lehetőséget, jövőt kínálhat a megerősödő kkv-szektor.
A gazdaság erősödése kihat a város egészének fejlődésére, akár a szociális ellátórendszerre vagy az oktatásra is – mondta a politikus.