– Ön Ajkán száll harcba a polgármesteri székért, miközben hatvan kilométerre, Várpalotán dolgozik. Hogy került ilyen messzire szülővárosától?
– Ezt a regnáló városvezetőnek köszönhetem. Én 1998 óta vagyok ajkai önkormányzati képviselő, a korábbi tanácselnök, Schwartz Béla pedig 2002-ben került a város élére, három évvel később pályáztam az egyik szakképző iskolában megüresedett igazgatói állásra, viszont a baloldali vezetésű megye egy MSZP-szimpatizáns kollégát nevezett ki, bár a tantestület engem javasolt. Évekkel később az intézményt összevonták egy másik iskolával, ám ezt a lépést később a város megtorpedózta, ezért újra ki kellett írni az igazgatói posztokra a pályázatokat. Az egyiket elnyertem, igaz, ekkor már fideszes irányítású volt a megye. A polgármester ezt nem tudta megemészteni, megígérte: mindent el fog követni azért, hogy a két új igazgatót elmozdítsa pozíciójából. Miután az előző választást követően az önkormányzat lehetőséget kapott arra, hogy visszavegye az államtól intézményeket, Ajka élt az alkalommal, és a két szakképző iskolából kirúgta a vezetőket. Majd a két iskolát újra összevonta, és átadta a Hit Gyülekezetének.
– Kissé érthetetlen, hogy ugyanaz a helyhatóság vonta össze a két iskolát, amely előtte épp az összevonás ellen tiltakozott.
– Ráadásul a megye az összevonáskor nem bocsátott el senkit, miközben a baloldali többségű önkormányzat húsz kollégát rúgott ki szívfájdalom nélkül, majd pár héttel később felvett néhány embert a helyünkre.
– Mindez történt – ahogy a DK alelnöke, Molnár Csaba fogalmazott – a „demokrácia utolsó szigetén”.
– Ezt mondják a baloldalon, mi meg azt, hogy ez csak egy a rengeteg visszás eset közül.
– Soroljon fel néhányat, kérem!
– A város szocialista polgármestere nagyjából negyven pert kezdeményezett az utóbbi években politikusok, iskolák, gazdasági társaságok és a környező önkormányzatok ellen. Eközben ellene is több eljárás indult: elítélték háromrendbeli rágalmazásért, két év próbára bocsátották egy becsületsértés miatt, eljárás indult ellene jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésért, s akkor még a „járdagate-ként” elhíresült ügyét nem is említettük, amikor olyan járda építéséért fizetett, amely már létezett. Ebben az ügyben ősszel várható elsőfokú ítélet.
– A vörösiszap-katasztrófa után kezdődött a kormánnyal való acsarkodása is.
– Két héttel a tragédia után a polgármester benyújtott egy 26 milliós számlát Devecsernek és Kolontárnak a kórházi szolgáltatásokért és a sportcsarnok használatáért Konfliktus kerekedett abból is, amikor a kormány bejelentette, hogy átvállalja Ajka adósságállományának 42 százalékát, mert a városvezető azt kérdezte: „Miért nem többet?” Amikor az állam egy évvel később Ajka még fennálló adósságát is átvállalta, már nem köszönte meg a kormánynak a gesztust. Pár hete Ajka belvárosát elöntötte a víz, amire azt megelőzően még soha nem volt példa. Akkor Schwartz Béla megint csak a kormányt és a katasztrófavédelmet kezdte szapulni, mondván, nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű homokzsák. Holott a Torna-patak azért öntött ki, mert építtetett rajta egy kerékpárhidat, amelynek pillére beszűkítette a medret, miközben a csapadékvíz-elvezetés, a patak tisztítása is elmaradt.
– Csoda, hogy ilyen körülmények között egyáltalán működött a város.
– Még nincs vége, mert a legújabb, hogy a vásárcsarnok és a Zenit áruház tulajdonosát támadja, nemrégiben rendkívüli testületi ülést is összehívott, ám a helyi Fidesz-képviselők ezen a kutyakomédián nem vettek részt.
– Mi a probléma az említett épületekkel?
– A Zenit áruház egyik felét le akarja vágni, hogy ott utat építsen, amin keresztül könnyebben meg lehet közelíteni az üzletet
– Beszéljünk a másik (ex)kihívóról: a DK jelöltjét, Keller Imrét folyamatosan vegzálták a szocialisták, hogy mondjon le Schwartz javára, ami a napokban be is következett. A bolhacirkusz hasonlít a fővárosi, Falus Ferenc és Bokros Lajos közötti „versengéséhez”.
– Ehhez érdemes tudni, kik a DK-sok Ajkán. Azok, akik összerúgták a port Schwartz Bélával, és kiléptek az MSZP-ből. Nem csoda, ha a Fidesz és a DK programjában található egy közös pont: Schwartz leváltása. A szituáció mindenesetre bizarr. Ettől függetlenül úgy látjuk: azzal, hogy Keller Imre visszalépett, összenőtt, aminek össze kell nőnie. Ugyanakkor a képviselőjelöltjeik indulni fognak a választáson, hiszen a DK-nak akkor van esélye legalább egy embert bejuttatni a képviselő-testületbe, ha minden körzetben elindul.
– Gondolhatnánk, ennél csak jobb jöhet, mégis, mire számíthatnak az ajkaiak, amennyiben önre adják voksukat? Rend lesz végre a városban?
– Egy város fejlődése akkor valósulhat meg, ha van bizonyos fokú összefogás. Igaz, összefogni csak azzal lehet, aki erre hajlandó. Mindenképpen azt szeretném, ha Ajkán normalizálódna a közhangulat, s akik tudnak, dolgozzanak együtt, egy irányba húzva a város szekerét. A baloldalon is vannak – nem is kevesen –, akikkel jó viszonyt ápolunk, úgy látjuk, nekik is terhes az a stílus, amit Schwartz Béla képvisel.
– Milyen változások várhatók a munkahelyteremtésben, a város infrastruktúrájában, a szociális ellátás területén?
– A kormány egyértelmű szándéka, hogy a következő uniós ciklusban Magyarországra érkező 12 ezer milliárd forint hatvan százaléka a gazdaság élénkítését, a munkahelyteremtést segítse elő. Ajkának nagyon jók az esélyei, már most is rengeteg kisebb-nagyobb cég működik, amely a húzóágazatnak számító autóipar beszállítója. A munkanélküliség így alacsonyabb a megyei átlagnál. Ez jó. Ami probléma, hogy az emberek többsége jelenleg még összeszerelő munkát végez, ami kisebb hozzáadott értéket képvisel. Ezért a célunk az, hogy minél több pénzt hozzunk a városba, stabilizáljuk a már itt működő vállalkozások helyzetét, amelyek új profillal bővíthetik kínálatukat, így kvalifikáltabb munkaerőnek is munkát biztosíthatnak. Az ipari parkunkban van még szabad kapacitás; tárgyalásban állunk egy német–magyar vegyesvállalattal, amely napelemeket gyártana és egy 25 megawattos naperőművet is építene. Folytatnánk a panelprogramot, megújítanánk a nagyon rossz állapotban lévő járdákat, utakat, vízelvezetőket. Ma még a belvárosban parkolási díjat kell fizetni, ezért az első órát ingyenessé tennénk. Szeretnénk kiterjeszteni a babakötvényt, önkormányzati támogatást is nyújtanánk mellé. A csónakázótavat rekreációs pihenőövezetté kívánjuk fejleszteni, és kidolgozott programunk van arra, miként segítsük azokat, akik nem tudják fizetni a rezsiköltségeiket, a példát Csepeltől vettük át.
