Dancsó József, a Magyar Államkincstár elnöke az átadón hangsúlyozta, a modern kincstár működtetéséhez olyan körülményeket kell teremteni, hogy az ügyfeleket komfortos környezetben szolgálhassák ki, a munkatársak pedig méltó körülmények között dolgozhassanak.
Az elnök közölte, a hazai pénzforgalom 24 százaléka folyik keresztül a kincstáron. A 4200 dolgozó 900 ezer ember illetményszámfejtését végzi, 1,5 millió ember számára különféle családtámogatásokat nyújt, igazoló hatóságként pedig az uniós támogatások folyósításában is részt vesz. Hozzátette: a kincstár az elmúlt időszakban az állampapír-forgalmazás egyik fő csatornájává is vált.
Rigó Szilveszterné, a Magyar Államkincstár Csongrád megyei igazgatója elmondta, a szegedi belváros egyik meghatározó klasszicista műemlékét a Dercsényi testvérek kezdték el építeni az 1840-es években, de röviddel később eladták Zsótér János módos gabonakereskedőnek és hajósgazdának. A szabadságharc alatt kaszárnya és katonakórház működött az épülő házban, majd amikor 1849 júliusában Szeged lett az ország ideiglenes fővárosa, a Szemere-kormány és az országgyűlés is itt ülésezett.
Az épület végül csak 1866-ben készült el. Mikszáth Kálmán tizenkét esztendővel később a ház egyik emeleti ablakából volt szemtanúja, ahogy március 12-re virradóra a Tisza elöntötte a várost. Az épületet Szeged az 1920-as években vásárolta meg, a földszinten filmszínház és étterem működött, az emeleten hivatali helyiségek kaptak helyet. A Zsótér-ház 1961-től a járási tanács épülete volt, 1970-ben került állami tulajdonba.
A most befejeződött rekonstrukció során kicserélték az épület fa nyílászáróit, és felújították a homlokzatát mind a négy utcafronton. A 175 millió forintos beruházás terveit a Mata-Dór Architektúra Tervezőműhely Kft. készítette, kivitelezője pedig a zsámbéki Plan-Ex 2002 Kft. volt.
