– Majdhogynem baloldali fellegvárként mutatják be Zuglót politikai ellenfelei, pedig a rendszerváltozás óta ebben a ciklusban másodszorra volt jobboldali polgármester. Négy éve többségük is lett. Megismételhető a siker?
– Miért ne? Zugló nem baloldali, hanem egy erős öntudattal büszkélkedő polgári kerület, még akkor is, ha a rendszerváltozást követő választások ezt nem mindig igazolták vissza. A zuglói gondolkodás sem volt mindig előtérben, de mi szeretnénk újjászervezni a közösségeket, amelyek a nagy lakótelepek felépítésével, majd a területek, a házak romlásával megszűntek.
– Ez a folyamat az utóbbi négy évben megfordulni látszott, mégis, a kormánypártok áprilisban itt vereséget szenvedtek. Mekkora szerepe volt ebben annak, hogy gyakran elmérgesedett belső vitákról kaptak hírt a választók?
– A parlamenti választáson Zuglóban a baloldal jobb szereplésének közvetlen oka az általuk indított személyes, lejárató gyűlöletkampány lehetett, de nem kívánom megkerülni a kérdést. Amikor 2010-ben átvettük a kerület irányítását, az önkormányzat rendkívül mély erkölcsi és anyagi válságban volt. Azonnali és drasztikus válságmenedzselésre volt szükség. Fel kellett számolnunk a politikai, de főként a gazdasági érdekszövetségeket. Határozott lépéseinkkel külső és belső érdekeket is sértettünk, s mint mindenki, aki dolgozik, mi is követtünk el hibákat.
– Menet közben nem volt mód a javításra?
– Mivel a Fidesz egyik országos politikusa, Papcsák Ferenc lett a polgármester, aki azt megelőzően elszámoltatási kormánybiztos volt, bérelt helyet kapott a balliberális médiumok botrányrovataiban. Ennek ellenére mégiscsak sikerült megtisztítanunk a zuglói politikát, és elmetszettük a korrupciós hálózat szálait.
– Az elszámoltatás azonban itt sem lett sikerágazat.
– A nyomozó hatóságok végzik a munkájukat, a bíróságok pedig függetlenek, olykor egymástól is. Le kellett zárnunk a múltat ahhoz, hogy továbbléphessünk. Négy évvel ezelőtt az önkormányzat másfél milliárd forinttal többet költött a bevételeinél. Elődeink felélték a Bosnyák tér nyolc évvel ezelőtti eladásából származó négymilliárd forintot, azaz üres volt a spájz.
– Jelenleg mi van a polcon?
– Egymilliárd forint többletünk van. A másfél milliárdos működési hiányt a gazdálkodás átszervezésével megszüntettük. A nyolcmilliárdos adósságállományt, amelynek törlesztőrészletei meghaladták az évi félmilliárdot is, a kormány átvállalta, s ez a pénz ma már a fejlesztést szolgálja. Először fordult elő a rendszerváltozás óta, hogy csökkenés helyett csaknem ötmilliárddal nőtt Zugló vagyona.
– Ebben a ciklusban egy időre kommunális adót vezettek be, pedig a kormány politikája évek óta a rezsicsökkentés.
– Az említett súlyos anyagi helyzet miatt vetettünk ki helyi adót, de már két éve megkezdtük „segítségük” visszafizetését Zugló polgárainak. Tisztességesen elszámolunk mindenkivel, megköszönve korábbi áldozatvállalásukat, amire a jövőben már nem lesz szükség. Egyenként megbeszéljük a zuglóiakkal, hogy mi legyen az általuk befizetett, a hatezer forinttól 24 ezer forintig terjedő összegek sorsa.
– Ha valaki készpénzben kéri?
– Készpénzben visszafizetni nem tudjuk, de bárki eldöntheti, milyen fejlesztésre fordítsuk. Ám nemcsak kértünk, hanem adtunk is. Bevezettük a gyermekszületési támogatást, az idősek, a rokkantsági járadékkal élők, az árvaellátásban részesülők rendkívüli támogatását, amelyet húsvétkor és karácsonykor Erzsébet-utalvány formájában kapnak meg. Bővítettük a méltányossági közgyógyellátásban részesülők körét, segítjük a legrászorultabbakat, és tanévkezdési támogatást kapnak a gyermekvédelmi ellátásban nem részesülők is.
– Zuglóban 2010 előtt csak ígérték a fejlesztéseket, de általában nem történt semmi.
– Összesen tízmilliárd forint értékű fejlesztést indítottunk el. Több mint hárommilliárdból újítottuk fel az intézményeinket, háromszor annyi hazai és uniós pályázati támogatást szereztünk, mint elődeink. Megkezdtük az épületek energiaracionalizálását, építettünk egy új óvodát, jelenleg egy bölcsőde épül. Sorra újulnak meg a tereink, a kerület kis központjai.
– Régi terv a kerületben, hogy a Bosnyák tér lesz Zugló városközpontja. Mikor?
– A Bosnyák téren a korábbi csonka templom tornyot kapott, elkészült a harangja, s a mögötte lévő elhanyagolt területből közösségi teret alakítottunk ki. A befektető hamarosan hozzáfog a kereskedelmi beruházáshoz, s később reményeink szerint a fejlesztés folytatódik a közigazgatási központ kialakításával és egy többfunkciós sportcsarnok építésével.
– Mit tettek a közbiztonság javításáért?
– Három lakótelepet kapcsoltunk be a térfigyelőkamera-hálózatba, ez év végén már 151 kamerával ügyelhetünk az itt élők biztonságára. Szeretnénk, hogy még több rendőr, járőr legyen a zuglói utcákon, az itt élők már most napi 24 órában fordulhatnak „seriffjükhöz”, a körzeti megbízottakhoz. A rendészet zéró toleranciát hirdetett a közterületi szabálysértőkkel szemben. Közbiztonsági akciókat szervezünk, pályázatokkal támogatjuk az emberek „egyéni védekezőképességének” az erősítését, a társasházak bekamerázását.
– A baloldal ma már nem is titkolja, hogy a nagypolitikai hadszínteret csinálnának a kerületi önkormányzatokból. Mivel mozgósítja a jobboldali szavazókat?
– Zuglói vagyok. Itt születtem, itt nőttem fel. A rendszerváltozás óta foglalkozom a helyi közélettel, 1998-ban lettem önkormányzati képviselő, frakcióvezető, majd az első fideszes polgármester, Rátonyi Gábor idején alpolgármester. Az emberek ismernek, én pedig ismerem az ő problémáikat. Bízom abban, hogy nem politikai kalandorokra bízzák ennek a 140 ezres lélekszámú kerületnek a sorsát.
– A polgármesterek ezután a Fővárosi Közgyűlésnek is tagjai lesznek. Számít konfliktusokra?
– Munkára számítok, és arra, hogy újragomboljuk a kabátot, megosztjuk a feladatokat. Ha például itt van előttünk egy kátyú, azt javítsuk ki mi, kerületi önkormányzat, hogy ne kelljen rá várni hónapokat. A fővárosnak így több ideje marad a közszolgáltatásokra, a tömegközlekedés javítására. Én a közgyűlésben a kerület érdekeit képviselem majd, amelyek fővárosi érdekek is egyben. Harc helyett össze kell fognunk a kormánnyal, a fővárossal, a zuglóiakkal, a civilekkel és az ellenzékkel is.
– Mondjon néhány célt, amelyet megvalósítana!
– A főváros nagy közlekedésfejlesztési tervei közül például a 2-es metró és a gödöllői hév összekötését, de ez nem rajtunk múlik. Reális terveink között szerepel a Bosnyák téri villamosremiz felszámolása, kulturális létesítménnyé alakítása, a piac felújítása és a Rákos-patak menti területek megújítása.
