– Masszív baloldali bázisból 2010-re fideszes parlamenti képviselőt, polgármestert és stabil kormánypárti többséget választó település lett a XVIII. kerület. A kis baloldali pártok az idei szorosabb választásokra hivatkozva, mégis „billegőként” emlegetik a városrészt. Mivel érvel velük szemben?
– A kormányoldal a kerületben a tavaszi két választáson listán több százalékkal előzte meg a baloldalt. Négy éve nagyon nehéz helyzetben vettük át az irányítást, de minden területen jelentős eredményeket értünk el. Azért támadnak mindenféle mondvacsinált okokkal, mert el akarják feledtetni, amit itt hagytak, többek között a tizenkétmilliárd forintos adósságukat, szakmai kérdésekre pedig nincs semmilyen válaszuk.
– Nemrég reprezentációs költségeket kértek számon a kerület vezetőin, mintha önök is szórnák a pénzt, mint tették korábban a szocialisták.
– Nemhogy jogsértés nem történt a reprezentációs keret elszámolásakor, hanem éppen mi csökkentettük ezeket a költségeket csaknem a felére. A szocialisták négy év alatt közel 280 milliót költöttek ilyen célokra, mi eddig 135 milliót. Nem luxusra kell gondolni: a helyi nyugdíjas-akadémiára érkező hölgyeknek vettünk például kekszet, vagy megvendégeltük a testvérvárosok vezetőit. Az pedig kifejezetten jogszerű, hogy a kártyás költés elszámolásakor nem kívántunk semmiféle áfát visszaigényelni. Legutóbb a nyugdíjasoknak minden évben kiosztott krumpliba kötöttek bele, a választókat is sértegették, önálló gondolkodásra képtelen síkidomoknak nevezték. A kampányban folyamatos gyalázkodásra számítunk tőlük.
– Felveszik a kesztyűt?
– A költségvetési csalással és más bűncselekményekkel gyanúsított szocialista Simon Gábor „körzetében” most volt párttársa, Szaniszló Sándor lenne a polgármester. Ő alpolgármesterként tönkretette a kerületi közétkeztetést. Négy éve rendkívüli intézkedésekkel hoztuk helyre, amit elrontott. Most iszonyatos, magánéletekbe is beletaposó negatív kampánnyal próbálják meg behozni hátrányukat.
– Milyen eredményeket tudnak szembeállítani az ellenzéki vádaskodásokkal?
– Jelenleg 70-80 százalékos készültségi szinten tart a fővárosi, uniós támogatású csatornázás, amely jövő év közepére elkészül. A beruházás forrásaihoz önerővel járultunk hozzá, 600 millió forintot költünk az útfelújításokra. Az eredeti program csak a felbontott útszakaszok nyomvonalas helyreállítását tartalmazta, mi az érintett utakat teljesen felújítjuk, ez 62 kilométernyi szakaszt jelent. Több utca már el is készült, közük olyan is, ahol a munkálatokat összekötöttük a csapadékvíz-elvezetéssel.
– A kerület két pályázattal is jelentős, csaknem 200 milliós támogatást nyert a főváros városrehabilitációs pályázatán. Ezek a fejlesztések megkezdődtek már?
– Az egyik, a Lakatos-telep első üteme már el is készült. A közösségi kert, az agora, a korábban elhanyagolt, ősfás részen kialakított pihenőpark elkészült. A teljesen megújuló Kossuth téren jelenleg a közműmunkák zajlanak, de október elején az itt kialakított fűszernövénykertet és az evangélikus gimnázium felújított épületét átadjuk. A fővárossal közösen a napokban kezdődik a Béke tér felújítása is. Átalakul az 50-es villamos végállomása, fedett tetős utasvárót építenek, új parkoló épül az orvosi rendelő és a gyógyszertár előtt, forgalomcsillapított zóna lesz az 1956-os kopjafa környéke.
– Említette, hogy a szocialistáktól tizenkétmilliárdos adósságot örököltek. Mire fordítják az állami adósságátvállalással felszabadult forrásokat?
– Már az első években előtörlesztésként visszafizettünk félmilliárd forintnyi tartozást. A kormányzati adósságkonszolidáció segítségével még több pénz jut útépítésre, útfelújításra.
– Milliárdos nagyságrendben nyertek uniós pályázatokon is. Vannak már eredményeik?
– Csak közösségépítéssel, a közösség erejének felmutatásával érhetők el jelentős, hosszú távú változások. Programjainknak nem csak az a lényege, hogy kő, vas, beton vagy üveg épüljön be a létesítményekbe. Ha az itt élők összetartanak, kialakul és erősödik a helyi identitás, akkor amit megteremtünk, az megmarad a következő nemzedékek számára is. Nekünk, kelet- vagy dél-pestieknek, peremvárosiaknak sokkal nehezebb a helyzetünk, mint a belvárosiaknak.
– A kerületben kiemelt feladat a környezetvédelem.
– Az én költségvetési módosító-javaslatomra fogadta el az Országgyűlés még az előző parlamenti ciklusban, hogy százmillió forint plusz forrás jusson a Cséry-telep rendezésének megkezdésére. Ezt követően döntött a felmérési, előkészítési és tervezési munkák megindításáról a Fővárosi Közgyűlés. A következő, immár ötéves ciklusban előbbre léphetünk, de a rekultiváció nem a kerület feladata.
– Viszont a kerületnek sem mindegy, hogy mi lesz ezzel a hatalmas, de szennyezett területtel.
– A kármentesítés az első, hiszen a főváros százéves hulladéka van a földben, és még a közelmúltban is szennyezték itt a környezetet. Meg kell találni azt a funkciót, ami ide kerül, mert ettől függ a rekultiváció költsége. Amennyiben közösségi területet alakítanának ki, parkkal, erdővel, akár 60-80 milliárdba is kerülhetnek a munkálatok. Viszont munkahelyteremtő, zöldenergiát termelő ipari-irodai létesítmény kialakítása esetén jóval olcsóbb lehet, s akár 25-30 milliárd forintból is megvalósítható.
– Ez részben a Fővárosi Közgyűlés döntéséin múlik, amelynek ismét tagja lehet, egyetemben a többi kerületi polgármesterrel. Nem fenyeget a széthúzás veszélye?
– Újra kell tanulnunk a Fővárosi Közgyűlés szerepét, de az egész önkormányzati politikának változnia kell. Eddig piszkálták a képviselő-polgármestereket, hogy álláshalmozók, pedig én csak ebben a ciklusban összesen másfél milliárd forintos fejlesztést jártam ki a csatornázási beruházást nem számítva a kerületnek. Októbertől megszűnik az örökös egymásra mutogatás is. Ügyek mentén, régiók mentén, illetve az adott politikai többség mentén kell majd működnünk, lényegében úgy, ahogy az Európai Unió. A Fővárosi Közgyűlésben eddig megszokott „parlamenti nagypolitizálás” megszűnik, és aki ezt nem látja, semmit sem ért.
– A most következő ötéves ciklusban mit tart a XVIII. kerület legfontosabb feladatának?
– A közösségépítés folytatását, a helyi gazdaságfejlesztést, a kerületi foglalkoztatás bővítését, a közeli Liszt Ferenc repülőtérhez, a légi iparhoz kapcsolódó munkahelyteremtést és az energiahatékonysági programok kiterjesztését. Folytatjuk az utak felújítását, a csapadékvíz-elvezetés megoldását. Tovább visszük a Havanna-programot, a panelfelújítást, valamint támogatjuk a szocialista korszakban elhanyagolt kertes házakban élők otthonainak megújítását is.
