Az újságírói érdekvédelemre szakosodott, magát függetlenként jellemző Committee to Protect Journalists (CPJ) nonprofit szervezet négy tagú delegációja az elmúlt napokban Budapesten tartózkodott, hogy újságírókkal, médiatulajdonosokkal, médiajogászokkal és kormányzati döntéshozókkal találkozzon és felmérje a magyar média helyzetét.
Robert Mahoney, a szervezete igazgató helyettese lapunknak arról számolt be, a CPJ – amely rendszerint olyan országokkal foglalkozik mint Irán, Vietnam, vagy Egyiptom – Magyarországra azért figyelt fel, mert magyar újságírók jeleztek feléjük, hogy több területen is problémák vannak. Az igazgató-helyettes szerint a legtöbben széles körű öncenzúrára panaszkodtak. Szintén megemlítették az reklámadót és azt, hogy a kormánykritikus cégek kockáztatják az állami hirdetések elvesztését. Nina Ognianova, a CPJ európai és közép ázsiai program koordinátora azonban rámutatott arra is, noha a 2010-ben elfogadott médiatörvény és várható hatásai kiemelkedő figyelmet kaptak a nemzetközi médiában, a gyakorlatban azt tapasztalták, mégsem ez a jogszabály befolyásolja leginkább az újságírók szakmai szabadságát.
A csoport találkozott kedden a kormány nemzetközi szóvivőjével is, aki cáfolta, hogy Magyarország visszább csúszott volna sajtószabadság ranglistán. A Kovács Zoltán által elmondottak azonban a küldöttség nem találta kielégítőnek. Jelezték, hogy tapasztalataikat továbbítják az unió felé, s tervek szerint a közeljövőben több nemzetközi sajtótermékben – köztük a The New York Timesban is – is meg fogják jelentetni cikk formájában. A delegáció tagja volt többek közt Kati Marton, magyar származású amerikai írónő, aki egyben a CEU igazgatósági tanácsának tagja.
Kérdésünkre, hogy a korábbi években járt-e már Magyarországon a szervezet delegációja, nemmel feleltek. Mahoney nyomatékosította, nevetséges lenne azt állítani, hogy Magyarországon egyáltalán nincsen sajtószabadság. Mi csak arra akarjuk ráirányítani a figyelmet, hogy a sajtószabadság egyes szegmensei veszélyben lehetnek, s ezeknek a hátterében, azt láttuk, hogy általában politikai, vagy politikához köthető üzleti tényezők állnak. – fejtette ki. Hozzátette, hogy a magyar médiapiac és a magyar hirdető piac is apró, s a magyar média összességében rossz anyagi helyzetben van, ami kiszolgáltatottá teszi a politikai befolyásnak. Arra vonatkozóan azonban, hogy hogyan lehetne átalakítani a létező finanszírozási rendszert, a szervezet helyettes igazgatója beismerte, nem tudják a választ.
Ismert, az Európai Parlament frakcióvezetői csütörtökön úgy döntöttek, hogy az EP plenáris vitát folytat a magyarországi helyzetről jövő kedden Strasbourgban. A fejleményről beszámoló magyar néppárti EP-képviselőcsoport szerint a döntés „a baloldali képviselők többségi szavazatával\" született. Hétfőn a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja rendez estet Veszélyben a kifejezés szabadsága? címmel. Az esemény házigazdái Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke és a szintén DK-s európai parlamenti képviselő, Niedemüller Péter lesznek. A megszólalók közt szerepel többek közt Arató András, a Klubrádió vezérigazgatója, Bojtár B. Endre, a Magyar Narancs főszerkesztője és Németh Péter, a Népszava főszerkesztője.
