Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Fejlesztési, a Földművelésügyi, a Honvédelmi, a Nemzetgazdasági, valamint a Belügyminisztérium is azt válaszolta kérdésünkre, hogy nem követték a Miniszterelnökséget, tárcájuknál nem vezették be a tízórás munkaidőt, és nem is tervezik. Egyedül az Igazságügyi Minisztériumból nem érkezett válasz három nap elteltével sem. Lapunk azonban több forrásból is úgy értesült, hogy egyes tárcáknál általánosan jellemző az estébe nyúló munkavégzés.
Csupán a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium ismerte el, hogy átstrukturálták a munkaidőt, de hangsúlyozták, hogy nem lépik át a heti negyven órát, vagyis a jogszabályoknak megfelelően járnak el. A tárca közölte: a korábban munkaidővel kapcsolatosan bevezetett intézkedések nem növelték a munkatársak napi, illetve heti munkaidejét, csak a szervezeti egységek munkarendjét változtatták meg úgy, hogy az egységeknél – a piaci követelményekhez igazodva – reggel fél nyolc és este fél hét között folyamatosan legyen munkavégzés. Mint írták, mindez nem járt a dolgozók korábbi munkaidejének növekedésével, csupán a napi munkaidő-beosztások újrastrukturálásával. A napi és a heti munkaidő mennyiségét továbbra is a kinevezésekben és a jogszabályokban meghatározottak szerint határozzák meg. Hozzátették: a tízórás munkaidőt a háttérintézményeknél sem vezették be, az intézkedések nem jártak további létszámleépítéssel, így erre való hivatkozással felmondásra sem kerülhetett sor.
Lapunk szakértőt is megkérdezett arról, hogy jogszerű-e a Miniszterelnökségen bevezetett tízórás munkaidő, illetve a külügyi tárcánál alkalmazott átstrukturálás. – A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerint a kormánytisztviselők munkaideje általános teljes napi munkaidő esetén hétfőtől csütörtökig reggel nyolc órától este fél ötig, pénteken pedig nyolctól délután kettőig tart. Ettől a munkaidő-beosztástól el lehet térni, de semmiképpen sem úgy, hogy a napi átlagos munkaidő 10-12 óra legyen – mondta lapunknak Hajdú-Dudás Mária ügyvéd. Leszögezte: a munkáltató a kormánytisztviselő által teljesítendő munkaidőt legfeljebb négy hónap tartamú munkaidőkeretben is meghatározhatja. Ilyenkor a kormánytisztviselő beosztás szerint napi nyolc óránál hosszabb tartamú munkavégzésre kötelezhető, összességében azonban az adott kereten belül a munkaidő nem lehet több átlagosan napi nyolc óránál. A jogszabály szerint egy nap maximum 12 órás munkavégzés, illetve minimum négyórás munkaidő rendelhető el, egy héten belül pedig nem lehet meghaladni a 48 órát. Hozzátette: a kormánytisztviselők munkaideje tartalmazza a munkaközi szünetet is, így például az ebédidőt, vagyis erre hivatkozva nem lehet meghosszabbítani a munkanapot.
Hajdú-Dudás Mária közölte: a jogszabály tehát – a fenti korlátozások betartásával – lehetőséget ad a munkaidő újrastrukturálására, de arra nem jogosít fel, hogy átlagosan napi 10-12 órás munkaidőt rendeljenek el. Az sem jogszerű, ha ezt a felek szerződésben rögzítik, az ugyanis semmiképpen sem a kormánytisztviselő javát szolgálja. Ez azért különösen fontos, mert bár a munkaidőt a munkáltató osztja be, azonban az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményét, valamint a munka jellegét nem hagyhatja figyelmen kívül – tette hozzá.
Lázár János kedden közleményben reagált a tízórás munkaidővel kapcsolatos kritikákra. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt írta: miként a versenyszférának, a közigazgatásnak is vannak olyan területei, amelyek az átlagosnál jelentősebb mértékű feladattal, felelősséggel és ehhez kapcsolódóan munkával járnak. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Miniszterelnökségen dolgozni senkinek sem kötelező. Aki itt dolgozik, tudja, hogy elsősorban szolgálatot, és nem munkát vállal. Lázár szerint a szolgálatnak és így a munkaidőnek náluk kezdete van, vége nincs, ezért a Miniszterelnökség sajnos valóban nem családbarát munkahely, de ezt tudja és tudta mindenki, aki náluk vállalt vagy vállal munkát. Leszögezte: a Miniszterelnökségen minden munkatársával együtt a jövőben is azon dolgozik – ha kell, akkor nem napi tíz, hanem 12 órán át –, hogy Magyarország Közép-Európa legdinamikusabban fejlődő országa legyen.
Úgy tudjuk, több családos alkalmazott is otthagyta a Miniszterelnökséget, mert képtelenség volt összeegyeztetni a gyermeknevelést a meghosszabbított munkaidővel.
