Lehallgatások, diplomácia és különböző gyanúk: mi áll a tiszás ügynökbotrány középpontjában?

Az elmúlt napokban kirobbant tiszás ügynökbotrány látványos politikai és médiavisszhangot váltott ki, azonban a valódi jelentősége korántsem magától értetődő – hívta fel a figyelmet Földi László nemzetbiztonsági szakértő. Mint mondta, a történet három különálló kérdéskörből áll össze, amelyek közül nem mindegyik indokolja a kiemelt figyelmet.

Fotó: Polyák Attila

Az egyik ilyen elem a biztonságpolitikai szál, a politikai nyomásgyakorlás, amely a külügyminiszter esetleges lehallgatására irányul. Földi László szerint önmagában az a kérdés, hogy egy ilyen pozícióban lévő személy milyen körülmények között hallgatható le, inkább politikai, mintsem szakmai természetű.

Forrás: Mediaworks

A második tétel Földi László szerint az ellenzék által felvetett orosz–magyar kapcsolatrendszer kérdése. A szakértő hangsúlyozta: a nemzetközi diplomáciában természetes, hogy egy ország több irányban is fenntart kapcsolatokat, beleértve Moszkvát vagy Washingtont is. 

Ezek a kapcsolatok önmagukban nem jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot, sőt, adott esetben erősíthetik az ország mozgásterét.

A harmadik, a biztonságpolitikai szakértő szerint leglényegesebb kérdés az, hogy felmerülhet-e bármilyen tiltott együttműködés külföldi titkosszolgálatokkal. Földi László szerint ez az egyetlen pont, amely valódi vizsgálatot indokol. Mint fogalmazott: 

ha valaki maga utal arra, hogy információkat kap vagy ad át külföldi szereplőknek, az felvetheti a nem megengedett tevékenység gyanúját. Ilyen esetben azonban nem politikai ítéletekre, hanem tényszerű tisztázásra van szükség.

Földi külön kitért arra is, hogy a nyilvánosságra került információk jelentős része nem minősül titoknak. A bizottsági ülések után ugyanis rendszerint hivatalos tájékoztatás történik, így az ott elhangzottak egy része eleve publikussá válik. 

A diplomáciai egyeztetések során a felek véleményt cserélnek – ez nem titkosszolgálati együttműködés, hanem a nemzetközi kapcsolatok természetes része

– mondta. A lehallgatások kérdésében Földi László úgy fogalmazott: „Mindenkit lehallgatnak.” Mint kifejtette, a modern technológia lehetővé teszi, hogy a különböző szolgálatok folyamatosan gyűjtsenek adatokat, amelyeket később – szükség esetén – vissza is tudnak elemezni. Ez azonban nem rendkívüli jelenség, hanem a hírszerzési munka alapvető sajátossága.

Hangsúlyozta: ha valóban létezne tiltott, operatív együttműködés két állam között, azt nem hagyományos kommunikációs csatornákon bonyolítanák.

Speciális eszközöket használnának, amelyek védettebbek

– jegyezte meg.

Mint ahogyan arról korábban a Magyar Nemzet is beszámolt: nyilvánosságra került egy hangfelvétel, amelyből kiderült, hogy a Direkt36 és a VSquare újságírója, Panyi Szabolcs kapcsolatban áll külföldi titkosszolgálatokkal, és megadta a külügyminiszter telefonszámát egy európai uniós tagállam titkosszolgálatának, amelynek így lehetősége nyílt megfigyelnie a magyar külügyminiszter telefonbeszélgetéseit.

A kiszivárgott felvételen a beszélgetőtárs arra is rákérdez Panyinál, hogy melyik az az ominózus állam, amellyel kapcsolatban áll és amelynek kiadta a telefonszámokat, de az újságíró csak annyit felel, hogy „azt nem mondhatom el”. Majd megkérte beszélgetőtársát, hogy erről ne beszéljen senkinek.

Panyi Szabolcs arra is kitért, nem csupán barátja Orbán Anitának, de együtt is dolgozik a Tisza politikusával. Azt állította, most is segít neki szakmai ügyekben, korábban pedig a politikus kampánycsapatában dolgozott. Panyi így folytatja az Orbán Anitához fűződő kapcsolatának leírását: „sötét titok az életemben, amit kevesen tudnak rólam, tehát ezt nem adhatod tovább, hogy ugye, az volt, hogy az Anita 2010-ben fideszes képviselőjelölt volt, aztán visszalépett. Kicsinálták őt az ilyen XI. kerületi fideszes viperafészek belharcaiban. De az Anitának volt egy kampánystábja, amiben én is benne voltam, 2009–10 eleje.” Panyi szerint

továbbra is jóban van a Tisza politikusával, sőt segít is neki „bizonyos dolgokban”, „szakmával kapcsolatos” dolgokban.

A külföldről finanszírozott újságíró hétfőn elismerte a közösségi oldalán, hogy ő hallható a hangfelvételen, amelyen egy forrásával beszél.

Az ügyben érintett Szijjártó Péter úgy fogalmazott: „durva, hogy ez a külföldi szolgálatokkal aktív kapcsolatot fenntartó magyar újságíró a Tisza Párt legbelső köreihez tartozik. Ez a külföldi szolgálatokkal aktív kapcsolatot fenntartó magyar újságíró Orbán Anita barátja.”

Az esettel kapcsolatban a nemzetbiztonsági bizottság által közzétett dokumentumból kiderült, hogy a Tisza Párt ukránok által kiképzett informatikusai ki-be jártak a a budapesti ukrán nagykövetségből. A nemzetbiztonsági bizottság jelentése szerint, a Tisza Párt Direkt36 cikkben emlegetett informatikusai az ukránoknak dolgoztak, és rendszeres kapcsolatot tartottak a budapesti ukrán nagykövetséggel.

Borítókép: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke (Fotó: Polyák Attila)