A vezérkari főnök hangsúlyozta, hogy az ukrajnai események – valamint a Közel-Keleten az Iszlám Állam terjeszkedése – rámutattak arra, milyen fontos, hogy egy ország képes legyen megvédeni önmagát. Ehhez pedig az ország védelmét biztosítani képes eszközöket, fegyvereket kell vásárolni és az azokat kezelni tudó katonákat anyagilag is el kell ismerni.
Benkő Tibor felidézte, hogy a Magyar Honvédségnél az elmúlt tizenkét év alatt nem volt érdemi béremelés. Bár szerinte korábban is kiszámíthatóbb életpályát tudott biztosítani a honvédség, mint a polgári életben egy kisebb vállalkozás, azonban az elmúlt években egyre kevésbé tudtak lépést tartani a fejlődő ipar által kínált fizetésekkel. Így többek között a kecskeméti Mercedes gyár vagy a győri Audi gyár anyagilag vonzóbb lehetőséget jelenthetett a mérnököknek és technikusoknak. Benkő Tibor szerint a katonai életpályamodell további elemeinek bevezetése, illetve annak részeként a jövő év második felében esedékes átlagosan 30 százalékos béremelés lehetőséget ad arra, hogy megtartsák jól kiképzett katonáikat, és további értékes munkaerőt vonzzanak. A béremelés elosztásáról a vezérkari főnök elmondta, hogy a fizetések emelésekor a magyarországi átlagbérhez és az árakhoz is igazodni kell, így az alsóbb állománykategóriákban magasabb, míg a felsőbb beosztásokban kisebb mértékű lesz majd az emelés.
A vezérkari főnök arról is beszélt, hogy a 2011-es elindítás óta több mint 5500 önkéntes tartalékos katonával „gazdagodott a honvédség”. Az önkéntes katonák az elmúlt években többször bebizonyították, hogy valós, alkalmazható és bevethető tartalékerőt jelentenek, „a rendszer beváltotta a hozzáfűzött reményeket” – emelte ki, s mint megjegyezte: a toborzás is jól működik. Fontos eredménynek nevezte, hogy 2014-ben a nyári alapkiképzést például hatszor annyi fiatal teljesítette, mint tavalyelőtt. A fiatalok mellett terveik szerint a jövőben a volt szerződéses katonákat szeretnék megnyerni önkéntes tartalékos szolgálatra.
Jelenleg mintegy 720 magyar katona teljesít szolgálatot különböző külföldi küldetésekben, továbbá az EU bosznia-hercegovinai műveletének tartalékaként egy mintegy 120 katonából álló század hazai helyőrségében áll készenlétben. Benkő Tibor kiemelte: missziós szerepvállalásában a honvédség elsősorban továbbra is a Balkánra koncentrál, a koszovói KFOR műveletben lévő erőit idén mintegy 150 katonával növelte. Afganisztánban a januártól kezdődő támogató és kiképző misszióban több mint 100 magyar katona szolgál majd. Emellett 2015-ben a magyar Gripen vadászgépek szeptembertől decemberig a balti országok légtérrendészeti feladatait is ellátják.
Az Afganisztánban jövő januárban kezdődő új NATO-misszióhoz Magyarország több mint száz katonával járul hozzá, 2015 és 2017 között pedig évi 500 ezer dollárral segíti az afgán biztonsági erők finanszírozását – mondta a honvédelmi miniszter.
A Magyar Atlanti Tanács és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által rendezett konferencián Hende Csaba kijelentette: az afganisztáni művelet a szövetség történetének egyik legnagyobb vállalkozása volt, és a walesi NATO-csúcson az állam- és kormányfők sikeresnek értékelték a missziót.
A vezérkari főnök elmondta, hogy a NATO országaiban szervezett gyakorlatokon történő részvételre a jövőben is igyekeznek nagy hangsúlyt fektetni. Idén Szlovéniában, Szlovákiában, Lengyelországban, Litvániában, Németországban és Norvégiában is részt vettek a magyar katonák gyakorlatokon, illetve kiképzési rendezvényen, és jövőre is több nemzetközi gyakorlaton vesznek részt magyar katonák.
Benkő Tibor arról is beszélt, hogy Magyarországnak és a Magyar Honvédségnek továbbra is törekednie kell Ukrajnával a jószomszédi viszony ápolására és az együttműködésre, ahogy az eddig is megvolt a Tisza Műszaki Zászlóaljban vagy a NATO Partnerség a békéért programjának keretein belül. Azt viszont Benkő a jelenlegi körülmények között elképzelhetetlennek tartja, hogy Ukrajna a közeljövőben NATO tagállam legyen.
