Oroszország (94 százalék), Irán (85 százalék), Belarusz (84 százalék) – erről a három országról vannak a legrosszabb véleménnyel az ukránok a Razumokv Intézet legfrissebb felmérése szerint. A közvélemény-kutatást azokon a területeken végezték, amelyek ukrán ellenőrzés alatt állnak, és nincsenek harci cselekények.
A dobogó aligha meglepő, hiszen Oroszország ellen háborút vív az ország, Belarusz Moszkva egyik fő szövetségese, a perzsa állam pedig fegyverekkel látta el a támadót, az iráni Shahed drónokat már jól ismerik Ukrajnában is. A negyedik Észak-Korea (76 százalék), amely szintén fegyvereket szállított az oroszoknak, sőt a legújabb hírek szerint már észak-koreai katonák is harcolnak a fronton. Az ötödik Kína, ami annyiban meglepő, hogy Peking igyekezett semleges maradni a konfliktusban, kiállt Ukrajna területi integritása mellett, elítéle az agressziót, béketervet tett le az asztalra – ugyanakkor Oroszország stratágiai gazdasági partnerévé vált.
A listán hatodik Magyarország: a megkérdezett ukránok 59,5 százaléka nyilatkozott negatívan hazánkról.
Részletesebben: 6,2 százalék pozitívan, 21,8 százalék többnyire pozitívan, 30,2 százalék negatívan, 29,3 százalék többnyire negatívan ítélte meg Magyarországot, míg 12,6 százalék diplomatikusan annyit mondott, nehéz megítélni.
A rossz vélemény alighanem a magyar kormány békepárti álláspontjának, a kárpátaljai magyar kisebbség miatt elméresedett viszonynak köszönhető.
Fegyverszállítások = jó vélemény
Ebben egyébként nincs újdonság, a felmérések már tavaly is azt mérték, hogy a legkevésbé kedvelt vezetők listáján Orbán Viktor magyar miniszterelnök már a harmadik helyre került hatvan százalékkal.
A közvélemény-kutatás szerint a legnépszerűbb országok listáját azok vezetik, akik a leghatározottabban támogatják fegyverekkel Ukrajnát. A 10-es lista eképpen alakul:
- Lettország – 87 százalék
- Litvánia – 87 százalék
- Németország – 87 százalék
- Nagy-Britannia – 86,5 százalék
- Franciaország – 86 százalék
- Egyesült Államok – 84 százalék
- Kanada – 84 százalék
- Hollandia – 84 százalék
- Csehország – 83 százalék
- Észtország – 82 százalék
Érdekesség, hogy Lengyelország csak a 11. helyre fért be, az ukránok 78 százaléka nyilatkozott pozitívan róluk.
Egyre többen akarnak békét
A szociológiai felmérés többek között arra is rákérdezett, hogy elképzelhetőnek tartják-e a tárgyalásokat Oroszországgal? Emlékeztettek rá, hogy egy évvel ezelőtt mindössze 21 százalék értett egyet azzal, hogy a tárgyalások hatékony módjai lehetnek a béke elrésének, és 63 százalék elutasította az ötletet.
Mostanra ez az arány jelentősen változott: 35 százalékra nőtt azok aránya, akik szorgalmazzák a tárgyalásokat, és csak 48 százalék zárkózik el tőlük teljesen.
Ami az Európai Unió és a NATO megítélését illeti, mindkét szervezet támogatottsága jelentős: 88 százalék csatlakozna az unióhoz, és 86 százalék a katonai szövetséghez.