Az Arktisz a Föld leggyorsabban melegedő régiója, és kulcsfontosságú szerepet játszik a globális éghajlatváltozás megértésében. Azonban a Financial Times cikke szerint a NATO aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Oroszország visszatartja azokat a létfontosságú adatokat, amelyekre a tudósoknak szükségük van az éghajlatváltozás mértékének és hatásainak modellezéséhez.
„Visszatartják néhány fontos információt, amelyre szükség lenne az éghajlati jelentésekhez” - nyilatkozta egy magas rangú NATO-tisztviselő a lapnak. Ez a lépés súlyosan akadályozza a tudományos közösség munkáját, és veszélyezteti a pontos éghajlati előrejelzések készítését.
Az Arktiszon 95 állomás gyűjt statisztikai adatokat, de ezek közül 21 jelenleg „szünetel” a Nemzetközi Szárazföldi Kutatási és Megfigyelési Hálózat az Arktiszon (Interact) szerint. Oroszország 2022 februárjában, az Ukrajna elleni invázió kezdetén állította le az adatok megosztását.
A NATO-tisztviselő hangsúlyozta: „Ezen információk nélkül az éghajlati modellezés nem lesz olyan hatékony, mint lehetne, pedig pontosan ez a modellezés képezi a politikai döntéshozók munkájának alapját, amikor azon dolgoznak, hogyan oldják meg a problémát és hogyan csökkentsék a kibocsátást.”
Hozzátette:
Ez egy igen aljas játszma, ahol az éghajlat most túszul esett ebben a kapcsolatban.
A NATO szerint Oroszország, mint jelentős olaj- és gáztermelő, veszíthet, ahogy a nyugati gazdaságok fokozatosan elmozdulnak a fosszilis tüzelőanyagok elégetésétől az energiatermelésben. Moszkva egy átfogó dezinformációs kampányt folytat a dekarbonizáció előnyei ellen, figyelmeztetett a katonai szövetség.
Az arktiszi jég olvadása új útvonalakat nyithat meg az orosz haditengerészetnek. Moszkva ezt kihasználva több milliárd dollárt fektetett jégtörőkbe és fregattokba, amelyek célja a nukleáris arzenál egy részének védelme a Kola-félszigeten, Finnország közelében.
„Az olvadó arktiszi körülmények új lehetőségeket, de sebezhetőséget is jelentenek a szövetség számára, ha ellenőrizetlenül maradnak” – állapította meg a NATO egy júliusi jelentésében.
Az országok világszerte időjárási és éghajlati adatokat nyújtanak be különböző nemzeti és globális szervezeteknek, például a Meteorológiai Világszervezetnek (WMO). Ezeket az adatokat használják fel a tudósok az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) mérföldkőjelentéseinek összeállításához, amely a globális felmelegedés legátfogóbb tudományos elemzésével foglalkozik.
Az Arktiszt gyakran nevezik a Föld hűtőszekrényének. Becslések szerint azonban legalább háromszor gyorsabban melegszik, mint a globális éves átlag. Ennek oka, hogy az olvadó jég és hó helyén sötétebb felületek maradnak, amelyek jobban elnyelik a napsugárzást, így fokozva a felmelegedést.
A tudósok aggódnak amiatt is, hogy az olvadó permafrosztból felszabaduló szén-dioxid és metán felgyorsíthatja az éghajlatváltozás hatásait. Emellett a melegebb és szárazabb körülmények miatt gyakoribbá váló erdőtüzek az Arktiszon még mélyebb és gyorsabb olvadást okozhatnak.
Celeste Saulo, a Meteorológiai Világszervezet vezetője megerősítette, hogy Oroszország az ukrajnai háború kitörése óta csak részlegesen osztja meg az adatait a szervezettel. „Nagy a konfliktus, nem könnyű a helyzet” – nyilatkozta.
„Próbáljuk átadni az üzenetet, hogy ez globális előnyökkel jár, nem egyéni haszonszerzésről van szó. De mindannyian tudjuk, hogy vannak érzékenységek az adatmegosztás terén” – tette hozzá.
A NATO Oroszországgal szembeni kritikája az ENSZ COP29 csúcstalálkozója előtt hangzott el, amelyet Bakuban tartanak, és ahol csaknem kétszáz ország képviselői találkoznak, hogy megvitassák az éghajlatváltozásra adott globális válaszlépéseket.
A nyugati országok azzal vádolják Oroszországot, hogy akadályozza a nemzetközi klímatárgyalásokat, különösen a fosszilis tüzelőanyagok kivezetésének kérdésében. Moszkva szerint ez felelőtlen lépés lenne, és energiaválsághoz vezetne.
Az éghajlatváltozás elleni küzdelem globális összefogást igényel. Az Arktiszon zajló folyamatok megértése kulcsfontosságú a pontos előrejelzések és hatékony intézkedések kidolgozásához. Oroszország adatvisszatartása nemcsak a tudományos munkát akadályozza, de hosszú távon az egész bolygó jövőjét veszélyeztetheti. A nemzetközi közösségnek minden lehetséges eszközzel ösztönöznie kell az együttműködést és az átláthatóságot ezen a kritikus területen.
Borítókép: Oroszország visszatartja a kulcsfontosságú éghajlati adatokat az Északi sarkvidékről, ami veszélyezteti a globális felmelegedés elleni küzdelmet (Fotó: AFP)
