A három fideszes előterjesztő, Szatmáry Kristóf, Selmeczi Gabriella és Gelencsér Attila javaslatát 123 igen szavazattal, 38 nem ellenében, 23 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Országgyűlés.
A kormánypárt indoklása szerint az egyszeri teher döntően a magyarországi dohánygyártókat és azokat a bejegyzett kereskedőket sújtja, amelyek Magyarországon dohányterméket hoznak kereskedelmi forgalomba, azaz „szabadforgalomba bocsátanak”. A már szabadforgalomba került termékek nagykereskedői és a dohánytermék-kiskereskedők nem esnek a törvény hatálya alá.
Azt a módosítást is elfogadták, amelynek értelmében egyebek mellett rágógumit, mentolos cukorkát, tömegközlekedési jegyeket is árulhatnak a dohányboltok, és a vásárlók a mobiltelefonjuk egyenlegét is feltölthetik ott. A javaslatról a képviselők 122 igen és 62 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett határoztak.
Annak érdekében, hogy lehetőség legyen a dohányboltok számának fokozatos csökkentésére, a korábban 2000 lakos után kiírt egy dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság helyett a küszöb 3000 ember lesz.
A jogszabály megteremti annak lehetőségét is, hogy azokon a területeken, ahol a dohányboltok számának csökkentése indokolt lehet, a jogosulttal a koncessziós szerződés megszüntetéséről megállapodás születhessen.
A hozzájárulás alapja a kötelezett 2014-es adóévben elért nettó árbevétele. A fizetendő hozzájárulás mértékét sávosan határozták meg: az adóalap 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,2 százalék – de legalább 30 millió forint –, az adóalap 30 és 60 milliárd forint közötti része után 2,5 százalék, az adóalap 60 milliárd forint feletti része után pedig 4,5 százalék.
A sávos fizetési kötelezettség a piacon arányaiban nagyobb részesedéssel bíró dohányipari vállalkozásokat arányosan nagyobb teherrel sújtja, de a kisebb cégek is kénytelenek mindenképpen kivenni részüket az egészségügyi kiadások finanszírozásából – jelezte az előterjesztés indoklásában Szatmáry Kristóf. A kötelezett a törvény alapján megállapított hozzájárulást az adózás előtti eredmény terhére számolja el.
Az érintett dohányipari vállalkozásoknak 2015. június 30-áig kell megállapítaniuk és az adóhatóságnak bevallaniuk fizetési kötelezettségük mértékét. A hozzájárulást a bevallás benyújtására előírt határidőt követő 30 napon belül kell megfizetni. A befolyó pénz kizárólag az államháztartás egészségügyi alrendszereinek finanszírozására fordítható – rögzíti az jogszabály.
Az összegző módosító indítvány elfogadásával a parlament döntött arról is, hogy azoknak a dohányipari vállalkozásoknak, amelyek idén termelő beruházást valósítottak meg Magyarországon, lehetővé válik, hogy az általuk fizetendő adót a megvalósított beruházás összegének egy részével csökkentsék.
A jogszabály szövege szerint az adófizetési kötelezettség – legfeljebb a fizetendő adó 80 százalékáig – csökkenthető a 2014-ben beruházásként elszámolt összeg 30 százalékának és a beruházás megvalósításához igénybe vett állami vagy uniós támogatások összegének különbözetével.
Szatmáry Kristóf az indoklásban ezzel kapcsolatban azt írta: Magyarországon a dohányzás továbbra is döntő szerepet játszik a betegségek kialakulásában, a halálozási okok között kiemelt helyen szerepel. Kétségtelen – folytatta –, hogy a dohányzás elleni küzdelem egyik eszköze a dohánytermékek megfelelő mértékű jövedéki adóztatása, ugyanakkor ez a teher nagyrészt a fogyasztókon csapódik le, holott nem viselhetik kizárólag ők a dohányzás egyéni-társadalmi költségeit. A dohánygyártók „személyes” tehervállalása is feltétlenül indokolt – hangsúlyozta. A fideszes politikus azt is írta, hogy az egészségügyi ellátás színvonalának növelése olyan kiemelt közpolitikai cél, amelyhez mindenképpen biztosítani kell a szükséges anyagi forrásokat.
Vagyis a törvény célja szerinte kettős: érvényt akar szerezni az igazságos közteherviselés elvének, valamint további források bevonásával segíteni kívánja az egészségügyi rendszer átalakítására vonatkozó kormányzati elképzeléseket. E célokra, valamint a piaci versenyre tekintettel alappal feltételezhető, hogy e teher döntő részben valóban a dohányipari cégeken marad – magyarázta a jogszabályt korábban Szatmáry Kristóf.
A vasárnapi zárva tartásról is szavazott a parlament, erről, valamint a további döntésekről itt olvashat.
