A KDNP szabad vasárnap néven ismert javaslatát – amelyet fideszes kezdeményezésre a tárgyalás során több ponton is átírtak – 119 igen szavazattal, 40 nem ellenében, 25 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
A jogszabályban kivételként rögzítették, hogy az adventi időszakban és az év egy szabadon választható vasárnapján nyitva lehetnek az üzletek.
A törvény azzal kapcsolatban is több kivételt tartalmaz, hogy mely boltok lehetnek nyitva vasárnaponként. Így például a 200 négyzetméternél kisebb üzletek kinyithatnak a hét utolsó napján, de csak a tulajdonos vagy családtagja dolgozhat benne.
A kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzletek vasárnap és munkaszüneti napokon 5 és 12 óra között lehetnek nyitva, az újságosok és a virágüzletek 6-tól 12-ig, a sportlétesítményekben lévő boltok pedig ezeken a napokon a sportrendezvények ideje alatt tarthatnak nyitva.
A törvény hatálya emellett nem terjed ki a gyógyszertárak, a benzinkutak, a reptéri boltok, a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon lévő üzletek nyitva tartására, a büntetés-végrehajtási intézetekben, egészségügyi intézményekben és katonai objektumokban zajló kereskedelmi tevékenységre, valamint a piacokra, vásárokra sem. A tilalom nem vonatkozik továbbá a kereskedelmi jellegű turisztikai és a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltatási tevékenységre, a szálláshelyen végzett kereskedelemre, a vendéglátásra, a világörökségi területen található üzletekre, valamint a kulturális tevékenységet és a fürdőszolgáltatást kiszolgáló kereskedelemre sem.
A törvényben lehetőséget adtak arra is, hogy kormányrendeletben – az adott település vagy településrész sajátosságaira tekintettel – az e jogszabálytól eltérő szabályokat is megállapíthassanak.
Az előírások betartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, amely első jogsértés esetén legalább 5, legfeljebb 15 napra, a második jogsértésnél 30, a harmadiknál pedig 90 napra záratja be a boltot. Bármelyik következő jogsértés esetén viszont már egy évre záratják be az adott üzletet.
Az elfogadott törvény 2015. március 15-én lép hatályba.
A kiskereskedelemben százszázalékos bérpótlék illeti meg a munkavállalót, ha vasárnap dolgozik – ezt tartalmazza a Szatmáry Kristóf (Fidesz) és Harrach Péter (KDNP) által kedden benyújtott törvényjavaslat.
A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmával összefüggésben a munka törvénykönyvének módosítása alapján vasárnapi munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár a kiskereskedelemben dolgozó munkavállalónak. Kivételt jelentenek a vendéglátást, a szabadidő eltöltésével közvetlenül összefüggő szolgáltatási tevékenységet és a kereskedelmi ügynöki tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatottak.
A törvény azt is rögzítené, a munkavállaló vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre egy naptári hónapban legfeljebb két alkalommal kötelezhető.
Az indoklás szerint a javaslat összhangban van a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvénnyel, amelynek célja, hogy a kiskereskedelemben dolgozó munkavállalók kiszolgáltatottságát csökkentve korlátozza a vasárnapi nyitva tartás lehetőségét a kiskereskedelmi szektorban. Azokban az esetekben viszont, amikor jogszabály megteremti a vasárnapi munkavégzés lehetőségét a kiskereskedelemben is – például az adventi időszakban – szükséges, hogy a vasárnap munkát végzők a jelenleginél sokkal nagyobb bérpótlékot kapjanak – olvasható az előterjesztésben.
A törvényjavaslat 2015. április 1-jén lépne hatályba. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szerdán jelentette be, hogy benyújtják a munka törvénykönyvének ezen módosítását.
A magyar emberek sikere és nem a KDNP-é a vasárnapi pihenőnapról szóló törvény elfogadása – értékelt Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője keddi budapesti sajtótájékoztatón a parlamenti döntés után.
A javaslatot jegyző kisebbik kormánypárt frakcióvezetője kiemelte: a most elfogadott jogszabály lényege, szeretnék, ha mindenkire érvényes lenne, hogy vasárnap ne lehessen senkit munkára kényszeríteni. Kifejtette: a 200 négyzetméter alatti és családi vállalkozásban működtetett üzletek nyitva lehetnek. A törvényben rögzített kivételekkel biztosítani tudják azt is, hogy aki akar, vasárnap vásárolhasson. A dolgozó szülőknek ugyanakkor lehetőségük lesz a gyermekeikkel tölteni a vasárnapot, ezt szolgálja a családok érdeke is – mondta.
Cáfolta, hogy a javaslat a CBA-nak kedvező lenne, az érintett lánc üzleteinek 95 százaléka zárva lesz. Most a kereskedelemben dolgozókra érvényes a rendelkezés, azt szeretnék, hogy előbb-utóbb mindenkire érvényes legyen a szükséges kivételekkel – tette hozzá Harrach Péter.
Szerinte nem kell elbocsátásoktól sem tartani, hiszen jelenleg is munkaerő-hiány tapasztalható a kereskedelemben. A gazdaság teljesítménye sem fog visszaesni, nem csökken a vásárlások mértéke, csak áthelyeződik majd. Az ellenzéki pártok és az érdekelt cégek részéről megjelenő riogatásokat valótlannak nevezte, s a 23 millió román munkavállalóhoz hasonlította. Kérdésre jelezte: a kormány és a szakszervezetek is készítettek hatástanulmányokat, és ezek nem támasztják alá az aggodalmakat. Azt javasolta, hogy figyelje mindenki „a valódi híreket” az elbocsátásokkal összefüggésben.
Kitért arra is, hogy törvényjavaslatot nyújtottak be Szatmáry Kristóf fideszes képviselőtársával, amely a munka törvénykönyvében a vasárnapi munkavégzés bérpótlékát 50 százalékról 100 százalékra növelné.
Arról, hogy volt olyan KDNP-s aki nem szavazta meg a javaslatot, azt mondta, nem tud ilyenről, de ez véletlen lehetett és figyelmetlenségből történhetett, hiszen az előterjesztést valamennyi frakciótag aláírta.
Arról, hogy a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségé (VOSZ) népszavazást helyezett kilátásba és ehhez a DK is kapcsolódott azt mondta: a nagyvállalkozók és a párt összefonódása nyilvánvaló. Úgy gondolja, nem kell félniük egy ilyen népszavazástól, előbb-utóbb mindenki számára bebizonyosodik, hogy ez egy jó törvény és jó intézkedés. A magyar lakosság többsége szolidaritást fog vállalni azon munkavállalókkal, akik kénytelenek voltak eddig dolgozni, és most szabad vasárnapjuk van.
A parlament kedden arról is döntött, hogy rendkívüli egészségügyi hozzájárulás megfizetésére kötelezi 2015-ben a dohányipari vállalkozásokat.
Az Országgyűlés kedden a magyar zászló és címer napjává minősítette március 16-át. A képviselők 155 igen szavazattal, 4 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett fogadták el Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető és Németh Szilárd kormánypárti frakcióvezető-helyettes előterjesztését.
A két politikus eredeti kezdeményezésében még március 23-át javasolta a magyar zászló és címer napjának, azonban frakciótársuk, Balla György egy módosító javaslatban a dátum március 16-ra módosítását kezdeményezte arra hivatkozva, hogy az eredetileg javasolt dátum nyolc éve a magyar-lengyel barátság napja, a nemzeti zászlónak és címernek pedig indokolt lenne önálló napot kijelölni.
Az Országgyűlés kedden 250 ezer euróról 300 ezer euróra emelte a befektetői letelepedés feltételéül szolgáló államkötvény névértékét. A képviselők 121 igen szavazattal, 64 nem ellenében fogadták el a szigorítást kormánypárti kezdeményezésre.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője előterjesztésének indoklásában hangsúlyozta, a befektetői letelepedés jogintézményének bevezetése óta folyamatosan nő az érdeklődés, és mivel a magyar program a legolcsóbbnak számít az Európai Unió tagállamainak hasonló programjai között, indokoltnak tűnik az emelés. A hazai program összehasonlító áron még így is a legversenyképesebb marad – tette hozzá.
Létrejön az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), a gyógyszer-nagykereskedelmet pedig a létfontosságú rendszerek és létesítmények közé sorolják – a többi közt erről szól az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosítása, amelyet kedden fogadott el a Ház.
Az Országgyűlés által 145 igen, 35 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett elfogadott jogszabály emellett újraszabályozza a mentőszolgálat feladatkörét, és módosítja az egészségügyben tevékenykedő szakmai kamarák választásával kapcsolatos szabályokat.
