A napilap csütörtöki cikkében azt írta, Aszódi Attila egy konferencián kijelentette: olyan megállapodásokat kötnek az oroszokkal, hogy uniós elutasítás esetén a magyar állam kiszállhasson a projektből. Ugyanakkor a kormány abban is gondolkodik, hogy orosz tulajdon lenne a két új reaktor, és az állam garantált áron vásárolná az áramot.
Aszódi Attila a Heti Válasznak is úgy reagált: előadásában nem beszélt arról, hogy orosz tulajdonba kerülne az erőmű, és sosem merült ez fel. „Nem gondolkodunk ilyen megoldásról” – szögezte le a kormánybiztos.
Szerdán egy budapesti szakmai konferencián Aszódi Attila részletesen felvázolta a beruházás megvalósításának menetét. A kormánybiztos kiemelte: azon az állásponton vannak, hogy a tervezett építési konstrukcióban nincs az Európai Unió által tiltott állami támogatás. Ezzel kapcsolatban várják az Európai Bizottság válaszát. Kifejtette, hogy ha a bizottságnak más a véleménye, akkor először érvelni fognak, hogy miért nincs a konstrukcióban állami támogatás.
Ha az unió mégis úgy gondolja, hogy van, akkor is létezik egy másik út: az állami támogatást önmagában nem tiltja az európai jogrendszer – mondta Aszódi Attila, hozzátéve, hogy az angolok más utat választottak a Hinkely Point-i erőműnél. Az állami támogatás jóváhagyását kérték, és klímavédelmi, gazdaságfejlesztési, ellátásbiztonsági okokat fogalmaztak meg. Ezt az Európai Bizottság elfogadta, megengedettnek mondta az állami támogatást, csak bizonyos garanciaelemeket változtatott meg, hogy a befektetőnek ne legyen túl kedvező pozíciója – mondta Aszódi Attila.
A kormánybiztos kitért arra is: a szerződést úgy készítik elő, hogy ha az Európai Bizottság nem engedélyezi a projektet, abból ki tudjanak lépni. Ez egy nagyon kis valószínűségű és nagyon negatív forgatókönyv, ami ha mégis bekövetkezne, nyilván lennének következményei, ugyanakkor nagyon reméli, hogy nem ez a lehetőség érvényesül majd. Bízik benne, hogy egy éven belül lesz döntés az EB részéről – tette hozzá.
