Kiegészíti a kormány a köznevelési törvény javasolt módosításának az ellenzék és egyes jogvédők által támadott mondatát. A szakállamtitkár lapunk kérdésére kijelentette: az antiszegregációs kerekasztal ülésén megtárgyalták az ominózus mondatot, és arra jutottak, úgy módosítják a javaslatot, hogy egyértelművé váljon, nincs szó a szegregáció lehetővé tételéről.
A köznevelési törvényt módosító javaslat sérelmezett passzusa szerint a kormány felhatalmazást kapna arra, hogy rendeletben állapítsa meg a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett, továbbá a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésének sajátos feltételeit. Ennek összhangban kell lennie az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvénnyel.Ezt azonban az ellenzéki pártok és egyes liberális jogvédők is úgy értelmezték, hogy a tervezett módosítás lehetőséget adna az egyházi iskolákban és a nemzetiségi iskolákban a gyermekek elkülönített oktatására.
Langerné Victor Katalin szerint ez eddig sem volt így, a javaslatot támadók félreértést terjesztettek, ám a kétségek eloszlatása érdekében úgy egészítik ki a passzust, hogy a miniszternek az eljárás során különös tekintettel kell lennie a jogellenes elkülönítés tilalmára.
A helyettes államtitkár leszögezte: a kerekasztal tagjai valamennyien támogatják a módosítást. A szervezet tagja többek között Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, Szűcs Norbert deszegregációs szakértő, a Szegedi Egyetem tanára és Gál Nagy Emese, a hejőkeresztúri iskola igazgatója. Mohácsi Erzsébet, a kormány oktatáspolitikáját rendszeresen támadó jogvédő is a kerekasztal tagja volt korábban, ám ő még tavaly otthagyta a szervezetet, és azóta sem vesz részt a munkában.
A helyettes államtitkár közölte azt is: Vecsei Miklós javaslatára döntöttek egy komplex beavatkozási tervről is, amelynek célja, hogy mindenhol megvalósuljon a gyermekek integrált nevelése. Még idén meghatározzák azokat a területeket, ahol be kell avatkozni, jövő januárban pedig kezdődik a munka.
