Mindmáig nem tudni pontosan, hogy hány áldozata volt a bosszúhadjáratnak. Az egész Délvidékre vonatkozóan helyi dokumentumok alapján a szerbiai magyar kutatók leggyakrabban 15-20 ezerben adják meg a vérengzések magyar áldozatainak számát, más becslések szerint a halottak száma meghaladhatja a harmincezret.
Szegeden hagyományosan január 23-ához közel tartanak megemlékezést. 1945-ben ezen a napon űzték el Csúrog maradék magyarságát otthonából, és indították el őket a járeki haláltáborba.
Emlékezni kell mindenkinek évről évre a délvidéki magyarságot ért tragédiára – emelte ki Potápi Árpád János, a nemzetpolitikáért felelős államtitkár az 1944–45-ös délvidéki események 70. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás megnyitóján a fővárosi Magyarság Házában. Elmondta, hogy a magyar nemzetnek, a magyarságért felelősen dolgozóknak van lelkiismerete, és az áldozatok emlékét a nemzet emlékezetéből soha nem lehet kitörölni.
De tavaly a szerb-magyar megbékélés jegyében hetven év után megszületett az a szerbiai rendelet, amely eltörölte a vajdasági Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt – jelentette be Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök vasárnap Szabadkán.
Még 2011 pedig az újvidéki bíróság rehabilitálta a korábban háborús bűnössé nyilvánított Teleki Júlia délvidéki írónőt és családját, akiket az 1944–45-ös magyarellenes atrocitások idején üldöztek el az újvidéki Csúrogról. Az írónőé különleges eset, ugyanis 2011-ig 140 vajdasági magyar család kérvényezte a rehabilitálást, de a szerb bíróság csak néhány esetben hozott ítéletet.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!