Magyarországot Balog Zoltán képviseli a kedd délutáni központi ünnepségen. A népes magyar küldöttségben jelen vannak a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), valamint az Élet Menete Alapítvány szervezésében Auschwitzba utazott résztvevők is. A megemlékezésre 49 állam küldöttsége érkezett, köztük 12 államfő – jelen van Joachim Gauck német, Francois Hollande francia és Petro Porosenko ukrán elnök is.
A túlélők egy csoportja délelőtt Bronislaw Komorowski lengyel elnökkel együtt megkoszorúzta a „halál falát” az egykori koncentrációs tábor 11-es blokkja közelében. A csoport a megemlékezésen a jellemző kék-fehér csíkos kendőket viseli, amelyeken a politikai foglyokat jelölő piros háromszög látszik. Bronislaw Komorowski és a volt foglyok ezután a láger áldozataiért, a túlélőkért, valamint a világ békéjéért bemutatott szentmisén vettek részt az auschwitzi Párbeszéd- és Imaközpontban. A misét Stanislaw Dziwisz bíboros, II. János Pál néhai pápa volt titkára mutatta be Celestino Migliore apostoli nunciussal együtt.
A délutáni központi ünnepséget megelőzően Balog Zoltán „soha többé” szavakkal foglalta össze az auschwitzi tragédia tanulságát, rámutatva arra, hogy újra és újra felélednek azok a gyilkos eszmék, amelyek nevében embereket pusztítanak el csak azért, mert valamilyen népcsoporthoz vagy valláshoz tartoznak. „Mindig csírájában kell elfojtani a más népcsoportok iránti gyűlölet megnyilvánulásait, mert nem tudjuk, hány lépcső kell ahhoz, hogy ez megint történelmi katasztrófához vezessen” – mondta a tárcavezető.
Hetven éve szabadult fel az auschwitz-birkenaui haláltábor, s a kerek évfordulóról soknemzetiségű emlékünnepségen, magas rangú politikusok jelenlétében emlékeznek meg a helyszínen. Mivel az áldozatok és a deportálók nacionáléját tekintve az itteni szervezett népirtás igen erőteljesen magyar ügy is, indokolt, hogy Balog Zoltán kultuszminiszter – két helyettes államtitkárral az oldalán – megfelelő súllyal képviselje hazánkat a történelmi ceremónián, azt nyomatékosítván: az áldozatul esett zsidók és cigányok fájdalmában manapság a jóérzésű nem zsidó és nem cigány honfitársaink is osztoznak. Más fajsúlyú és léptékű ez a szolidaritás, mint a párizsi menetelés, ráadásul morálisan is messze megalapozottabb: noha közös bennük az áldozatpártiság, nem a rögtönző aktuálpolitikai indulatok, hanem a sorjázó évtizedek alakították ki a 21. században is érvényesnek tekintett históriai konszenzust.
Az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának hetvenedik évfordulójára emlékeznek Európa-szerte a vezető politikusok. Joachim Gauck német államfő kijelentette: Auschwitz a német identitás része, ezért kell emlékezni rá. Francois Hollande francia elnök a mindennapi antiszemitizmus ellen szólalt föl.
Németország 1940-ben eredetileg lengyel foglyok számára építtette az auschwitzi (Oswiecim) koncentrációs tábort. A szomszédos birkenaui (Brzezinka) láger két évvel később jött létre, a megszállt Lengyelország területén működtetett számos más tábor mellett ez lett a zsidók megsemmisítésének fő színhelye. Az auschwitzi múzeum hozzávetőlegesen 1,3 millióra teszi a táborkomplexumba deportáltak számát, akik közül 1,1 millió volt zsidó, és sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret, ők alkották itt a zsidók legnépesebb csoportját. Közülük – az auschwitzi múzeum adatai szerint – 325-330 ezren azonnal érkezésük után haltak meg gázkamrákban, mintegy 25 ezren a későbbi szelekciók során vesztették életüket. A tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel, a harcokban 296 szovjet katona esett el. A táborban és az altáborokban mintegy 7500, végsőkig legyengült foglyot, többségükben nőket és gyerekeket találtak. Ezt a napot 2005. november 1-jén a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította az ENSZ Közgyűlése.
Auschwitzra nemcsak évfordulókon kell emlékezni, hanem minden egyes nap, és az emlékezésből az a jövőre irányuló feladat is következik, hogy az együttélést az emberiesség elveinek alapján kell megszervezni – mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn Berlinben, az auschwitz-birkenaui tábor felszabadításának évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.
A hétfői, több országos közszolgálati televízióban élőben közvetített rendezvényen beszédet mondott két auschwitzi túlélő. Egyikük, Fahidi Éva kiemelte, hogy a túlélők megtapasztalták a gyűlöletet, és nem gyűlölnek senkit, a rémtettek elkövetőit sem. Mi tudjuk, hogyan teszi tönkre a gyűlölet a lelket, és magasan a gyűlölet felett állunk. Ez a mi szomorú vigaszunk” – mondta. A fájdalom és a hiányérzet viszont nem múlik, és az idő sem segít, hanem csak tovább mélyíti a gyászt – tette hozzá a magyar holokauszttúlélő, akinek 49 rokonát, köztük legközelebbi hozzátartozóit gyilkolták meg Auschwitzban.
