Az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának hetvenedik évfordulójára emlékeznek Európa-szerte a vezető politikusok. Joachim Gauck német államfő kijelentette: Auschwitz a német identitás része, ezért kell emlékezni rá. Francois Hollande francia elnök a mindennapi antiszemitizmus ellen szólalt föl.
Németország 1940-ben eredetileg lengyel foglyok számára építtette az auschwitzi (Oswiecim) koncentrációs tábort. A szomszédos birkenaui (Brzezinka) láger két évvel később jött létre, a megszállt Lengyelország területén működtetett számos más tábor mellett ez lett a zsidók megsemmisítésének fő színhelye. Az auschwitzi múzeum hozzávetőlegesen 1,3 millióra teszi a táborkomplexumba deportáltak számát, akik közül 1,1 millió volt zsidó, és sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret, ők alkották itt a zsidók legnépesebb csoportját. Közülük – az auschwitzi múzeum adatai szerint – 325-330 ezren azonnal érkezésük után haltak meg gázkamrákban, mintegy 25 ezren a későbbi szelekciók során vesztették életüket. A tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel, a harcokban 296 szovjet katona esett el. A táborban és az altáborokban mintegy 7500, végsőkig legyengült foglyot, többségükben nőket és gyerekeket találtak. Ezt a napot 2005. november 1-jén a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította az ENSZ Közgyűlése.
Auschwitzra nemcsak évfordulókon kell emlékezni, hanem minden egyes nap, és az emlékezésből az a jövőre irányuló feladat is következik, hogy az együttélést az emberiesség elveinek alapján kell megszervezni – mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn Berlinben, az auschwitz-birkenaui tábor felszabadításának évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.
