Császy Zsolt tagadta bűnösségét

Az MNV volt értékesítési igazgatója tizenhat pontban tette meg észrevételeit a vádirattal kapcsolatban.

MNO
2015. 01. 22. 18:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Császy Zsolt a tárgyaláson nem ismerte el büntetőjogi felelősségét, vallomást tett, és csak a bíróság kérdéseire kívánt válaszolni. Az MNV volt értékesítési igazgatója tizenhat pontban tette meg észrevételeit a vádirattal kapcsolatban. A Központi Nyomozó Főügyészség hét ember ellen emelt vádat, melynek lényege szerint a volt moszkvai nagykövet 2008 márciusában felettesei tudta nélkül írta alá az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló adásvételi szerződést, a vételár 23,7 millió dollár volt, a cég azonban nem sokkal később csaknem ötszöröséért értékesítette ugyanazt az ingatlant. Az ügyészség szerint az államnak több milliárd forint meg nem térült hátránya keletkezett, ugyanis a moszkvai ingatlan egy 2008-as értékbecslés alapján több mint 108 millió dollárt ért.

Az ügyészség Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet hűtlen kezeléssel, Horváthné Fekszi Márta volt külügyi államtitkárt hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és az értékesítési igazgatót, Császy Zsoltot, valamint a cég akkori két vezető beosztású és egy beosztott munkatársát bűnpártolással és magánokirat-hamisítással vádolja. Az eddig meghallgatott vádlottak – köztük Székely, Horváthné és Tátrai – tagadták bűnösségüket és többek között arra hívták fel a figyelmet: az orosz kormánynak vevőkijelölési joga volt, a telek pedig nem is volt a magyar államé, csak a rajta lévő épület, így piaci árról nem lehet beszélni.

Több vádlott is beszélt arról, hogy akkoriban a költségvetés helyzete miatt „minden fillér” számított, és a külügyi ingatlanok racionalizálásával igyekeztek megszabadulni a külföldön lévő problémás állami épületektől. Ugyanakkor a vádlottak között eredménytelen szembesítések zajlottak le azzal kapcsolatban, hogy a nagykövetnek volt-e joga eladni az ingatlant, illetve, hogy a vagyonkezelő és a külügy munkatársai mikor, miről tájékoztatták egymást.

Császy Zsolt a csütörtöki tárgyaláson egyebek mellett elmondta, nem igaz, hogy hogy tudott volna bármiféle, az első-, a másod-, a harmad-, és az ötödrendű vádlottak közötti megállapodásról a 2008 márciusában szerződéssel kapcsolatban. A szerződésről nem tudott, és semmi jelét nem látta annak, hogy a szerződésről bármelyik kollégája tudott volna – közölte Császy Zsolt, majd megjegyezte, a szerződésről a sajtóból értesült először, több évvel a tranzakció után.

Felidézte, hogy az MNV írt ki zártkörű pályázatot, annak lebonyolításával a Külügyminisztérium volt megbízva. A tárgyaláson a hetedrendű vádlott szintén tagadta bűnösségét, kijelentette: az MNV vagyonhasznosítási jogi menedzsereként a feladatkörnek megfelelően járt el. A büntetőper februárban ingatlanforgalmi szakértők meghallgatásával folytatódik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.