Több mint 35 ezren regisztráltak összesen a tavaly útjára indított diplomamentő programra, akik közül végül 12 103 fő jelentkezett konkrét képzésre – tudta meg a Magyar Nemzet Pákozdi Szabolcstól, a programot megvalósító Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit (OFA) Kft. ügyvezető igazgatójától. Tájékoztatása szerint eddig több mint 5500-an jutottak el a támogatási szerződés megkötéséig, de rajtuk kívül még több ezren vesznek részt január–február folyamán újabb szintfelmérőkön, mivel a programot meghosszabbították: az év elején 71 új képzés indult, emellett január 12-től megnyitották a jelentkezés lehetőségét a következő két hónapban kezdődő kurzusokra is.
Ismeretes, a diplomamentőre azok pályázhatnak, akik kizárólag a nyelvvizsga hiánya miatt nem tudták átvenni diplomájukat. A sikeres pályázók államilag támogatott nyelvtanfolyamokon szerezhetik meg a hiányzó, B2 szintű tudást. Bár a jelentkezőknek nem kell előzetes nyelvismeretet igazolniuk, a kurzusok megkezdése előtt mindenkivel szintfelmérőt íratnak, hogy kiderüljön, 240 óra alatt van-e esélye eljutni a középfokig. Az eddigi felmérőkből azonban az derült ki, hogy a fiatalok többsége nincs tisztában a tényleges tudásával, a jelentkezők jelentős része ugyanis nem rendelkezik az elvárt alapszintű ismeretekkel sem. A program meghosszabbítására részben a pályázók gyenge tudása miatt volt szükség: a szintfelmérőn rosszul teljesítők nagy száma miatt az eddigieknél magasabb óraszámú képzéseket indítanak, amelyek később fejeződnek be, így a résztvevőknek nem lenne elég idejük a 2015. decemberi határidőig megszerezni a nyelvi bizonyítványt.
A tavaly, illetve idén januárban és februárban induló képzések esetén marad az eredeti végdátum, de az ügyvezető igazgató szerint sikertelen nyelvvizsga esetén benyújthatók egyedi kérelmek ennek kitolására. Az elbíráláskor azonban a résztvevőnek bizonyíthatóan igazolni kell, hogy mindent megtett a sikeres vizsga érdekében – jegyezte meg. A keretösszeg továbbra is hárommilliárd forint, amelynek Pákozdi Szabolcs tájékoztatása szerint eddig megközelítőleg 50 százalékát kötötték le. Nem változnak a célszámok sem, a teljes forrás összesen 11-12 ezer fiatal felkészítésére lesz elég. – A támogatási forrás nem jelenthet akadályt a képzésekre történő becsatlakozásra, hiszen hely még mindig van – hangsúlyozta az ügyvezető.
Felkészületlenül mindenesetre semmiképp nem éri meg nekivágni, mert bár a nyelvvizsga megszerzésével többször is próbálkozhatnak a pályázók, aki végül nem jár sikerrel, annak vissza kell fizetnie a támogatás felét. Annak pedig, aki önhibájából már a tanfolyamot sem fejezi be, a teljes képzési költséget kell visszafizetni.
Az OFA szerint egyébként a felsőoktatásban tanult hallgatók 20-22 százaléka, durván 50 ezer fő nyelvi hiányosságok miatt nem tudja időben átvenni a diplomáját. Lesújtó képet mutatnak lapunk adatai is: a 2013-as tanévzáráskor több felsőoktatási intézményben az oklevelek harmada nyelvvizsgagondok miatt ragadt be. Akkor a Szent István Egyetemen a záróvizsgázók 25-29 százaléka nem vehette át emiatt a diplomáját, míg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és az Óbudai Egyetemen 35, a Nyíregyházi Főiskolán pedig 45 százalék volt az arány.
Hogy hasonló helyzet ne álljon elő, az idén elkészült felsőoktatási stratégiába végre bekerült az a már korábban Klinghammer István exállamtitkár által is szorgalmazott ötlet, hogy a középfokú nyelvtudás kerüljön be a felvételi követelmények közé. A most jelentkezőknek azonban még nem kell izgulniuk, a kritérium csak 2020-tól lesz érvényes.
