Már biztos, február 23–24-én ülésezik az Európai Parlament (EP) jogi bizottsága, ám még mindig nem tudni, tárgyalják-e akkor a kémkedés gyanújába keveredett jobbikos Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését – mondta lapunknak brüsszeli forrásunk. Morvai Krisztina a Hír TV-nek a napokban aggályosnak nevezte EP-képviselőtársa mentelmi jogának tárgyalását, arra hivatkozva, hogy magyar államtitkok szivároghatnak ki, ha minden uniós tagállam képviselője betekintést nyer az ügy részleteibe.
A jogi bizottsághoz közeli forrásunk tegnap azonban kérdésünkre kifejtette: a Legfőbb Ügyészséggel több levélváltás is történt, ám a legutóbbi levél nem tartalmazott érzékeny adatokat. A bizottság képviselői pedig kizárólag az ebben a dokumentumban szereplő információkról kérdezik majd Kovácsot a tárgyaláson. Az EP kommunikációs igazgatója hozzátette, az ülés, mint minden mentelmi jogot érintő esemény, zárt lesz.
Mint arról korábban beszámoltunk, Kovács Béla esetén már az is bonyodalmakkal járt, hogy a jogi bizottság által felkért lengyel képviselő elkészítse az ügyéről szóló jelentést, lévén, a jobbikos politikussal kapcsolatos nyomozás minden részletében államtitkot képez. A mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó eljárás alatt a Legfőbb Ügyészség több alkalommal levélben tájékoztatott az ügy részleteiről. Az uniós szerveknek és a közösségi parlament elnökének küldött dokumentumok között volt nyilvános és államtitoknak minősülő megfogalmazásokat tartalmazó irat is. A minősítéssel ellátott tájékoztatókat a Legfőbb Ügyészség kizárólag a titkos ügyiratkezelés szabályait betartva továbbíthatta Brüsszelbe, így akik uniós részről betekintettek azokba, tisztában voltak azzal, a leírtak Magyarországon nemzeti minősített adatot képeznek.
A jobbikos politikussal szemben az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014. április elején tett feljelentést, miután a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő rendszeresen találkozik – konspiratív módon – orosz diplomatákkal, s havonta látogat Moszkvába. Kovács egy jelenleg is aktív, egykor a KGB-nek dolgozó ügynökkel kapcsolatos nyomozás során került a magyar szolgálatok látókörébe, amikor külföldi jelzést kaptak az orosz férfiról. A nyomozásról a főügyészség azt közölte, eljárásuk tárgya olyan bűncselekmény, amelynek büntetési tétele kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. Az EP elnöke júliusban jelentette be, a magyar hatóságok kérték Kovács mentelmi jogának felfüggesztését. Január elején derült ki, hogy a magyar ügyészség által benyújtott bizonyítékok alapján az EP érintett testülete végül elegendő okot lát arra, hogy tárgyaljon az ügyben.
