A zárolás a gyakorlatban annyit jelent, hogy ameddig személyes irataival nem jelentkezik az ügyfél a pénztáránál, addig nem indíthat utalást számlájáról, az ott összegyűlt összeg azonban megmarad, s akár kamatozik is. Ha valaki elmulasztotta a január elsejei azonosítást, nem kell kétségbe esnie, mert a határidő nem jogvesztő, később bármikor megteheti azt.
A jegybank harmadik negyedéves adatai szerint az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai voltak a „leglustábbak”, 338 ezren felejtettek el megjelenni pénztáruknál. Részükről még érthető is a késlekedés, hiszen olyan a szabályozás, hogy sokan észre sem veszik a zárolást.
Befizetéseiket ugyanis gond nélkül jóváírják, a számlájukon lévő összeg hozamot termel, kifizetésre pedig csak a tízéves tagsági jogviszony után, és akkor is csak háromévente egyszer kerülhet sor, illetve a nyugdíjba vonulást követően. Így számukra elegendő egy ilyen kifizetés kérésekor azonosítaniuk magukat.
Az egészségpénztári tagok hamarabb rádöbbennek, ha elfelejtettek eleget tenni a törvény előírásainak. Sokan vannak, akik egészségkártyával szeretnének fizetni a gyógyszertárban, de nem tudnak, mert zárolták a számlájukat. Ez esetben érdemes áfás számlát kérni a termékről vagy szolgáltatásról, amely a pénztár nevére szól, de feltüntetik rajta a pénztártag nevét és pénztári azonosítóját is. Amikor pedig megkeresi a pénztárat az azonosítás céljából, nyújtsa be ezt a számlát is, így az egyéni számláról akadálytalanul ki lehet majd fizetni a számla ellenértékét a tagnak. Talán a napi használat miatt vannak sokkal kevesebben a feledékeny egészségpénztártagok: szeptember végéig a teljes taglétszámnak alig 8,2 százaléka, 84 ezer tag nem azonosította magát.
A legkevesebb feledékeny pénztártag az önsegélyező pénztáraknál van, mindössze 139-en nem keresték fel a pénztárukat. Igaz, arányaiban ez az összes tagnak több mint a tizenhárom százaléka.
Azt, hogy az év utolsó negyedében pontosan hányan fáradtak be pénztárukhoz, s azonosították magukat, egyelőre nem tudni, mert az azonosítás adatai csak később jutnak el a jegybankba. Binder István azonban felhívta a figyelmet, hogy a pénztáraktól származó információk szerint az év utolsó negyedében intenzíven folyt az átvilágítás, így lehetséges, hogy ma már nagyságrenddel kevesebb számlát nem tudnak használni tulajdonosai.
Azoknak, akik korábban elmulasztották ezt, a számlájuk zárolásához személyesen kell megjelenniük saját pénztárukban. Az ügyfél-átvilágítás során a tagoknak igazolniuk kell – személyi igazolványuk és lakcímkártyájuk bemutatásával – pénztáruknál a személyazonosságukat, és rögzítik az azonosító adataikat. Az előírások azokat a pénztártagokat érinthetik, akik 2013. július 1. előtt léptek be a pénztárba. A pénztártagoknak a kassza felkeresése előtt célszerű tájékozódniuk arról, hogy esetükben rendelkezésre állnak-e teljeskörűen az adatok. A pénztárak ugyanis már korábban elvégezhették az ügyfél-átvilágítást, vagy megkaphatták más szolgáltatóktól a szükséges információkat.
Az azonosítás több tízezer céget is érint, amelyek kafetériaelemként adják az önkéntes vagy az egészségbiztosítási hozzájárulást. Binder István, a jegybank felügyeleti szóvivője ezzel kapcsolatban a Vaol.hu portálnak korábban elmondta, hogy ha az azonosítást elmulasztották, az érintett cégek számlájáról nem lehet új megbízásokat, tranzakciókat indítani. A korábban adott megbízások, csoportos beszedések ugyanakkor érvényesek maradtak, ezeket végrehajtja a bank, csak újabb megbízást nem fogadhat el mindaddig, ameddig az érintett társaság valódi tulajdonosát nem azonosította. A szóvivő hozzátette: sok nyilatkozó számára elektronikusan is végbemehet ez az eljárás, ha a nyilatkozó egyértelműen azonosítható az online banki felületen. Mulasztás esetén ez sem jár szankciókkal, így az azonosítás bármikor elvégezhető utólag is.
