Ne hagyjuk magunkat átverni, ha egy könyv borítóján piros körben tizennyolcas karikát látunk, ilyenkor nem hatósági jelzéssel, csak egyszerű reklámfogással találjuk szemben magunkat. A Gutenberg-galaxisban ugyanis nincsenek korhatárok, alapjában véve tartalomtól függetlenül bárki bármit elolvashat. Nincsenek tabuk sem, a demokratikus országokban ma már nem működik cenzúra, a művészi és szólásszabadság jegyében szinte minden leírható, legyen az pornográf vagy éppen kegyetlen. Adolf Hitler Mein Kampfja például alaposan kimeríti a gyűlöletbeszéd fogalmát, mégis szinte mindenütt kiadható és forgalmazható, sőt az interneten is könnyen elérhető. Nem kivétel ez alól Németország sem, bár a II. világháború óta a könyv tiltólistán volt, jövőre azonban várhatóan ismét a polcokra kerül – igaz, jegyzetekkel ellátva.
A demokratikus országokban, ahol a vallás vagy az állam nem tud beavatkozni a könyvkiadásba, a korlátozás legfeljebb helyi szinten működhet. Egy kiadó például mérlegelheti, érdemes-e kockáztatnia jó hírnevét egy botránykönyvért, ahogy a forgalmazók is dönthetnek, mit árulnak boltjaikban, s nyilvánvalóan kár keresni bizonyos műveket az egyházi vagy iskolai könyvtárakban. Persze nehéz is lenne meghúzni azt a határvonalat, amelyet átlépve betiltanának könyveket. A sikeres amerikai író, Bret Easton Ellis Amerikai psycho című alkotása például alighanem még tizennyolc éves kor felett is álmatlan éjszakákat okoz. A történet ugyanis egy olyan New York-i sorozatgyilkosról szól, aki különös kegyetlenséggel és örömmel végez áldozataival, miközben két kézzel habzsolja a drogokat és nőket, amit az író meglehetősen részletesen ábrázol.
A könyvet ennek ellenére csupán Ausztrália Queensland államában tiltották be rövid időre – ma már az országban csak korhatár vonatkozik rá –, és Németországban korlátozták eladását, másutt mindenütt nagy sikere volt. Komolyabb vita még Kanadában alakult ki a kötettel kapcsolatban, miután az egyik példányát megtalálták Paul Bernardo sorozatgyilkosnál, aki állítása szerint bibliaként olvasta a könyvet. Ettől függetlenül 2000-ben filmadaptáció is készült, s bár természetesen a legszigorúbb kategória alá eső mozit általában egyszerűen „horrorként” jellemzik, valójában a regény nem pusztán önmaga kedvéért pornográf és kegyetlen, de a kiüresedett Wall Street-i életforma elé is görbe tükröt tart.
