Csak saját forrásra és közel egyharmad arányban hitelfelvételre alapoztuk azt a tízmilliárd forintos programot, amelynek alapján még az idén megkezdődhet az utóbbi 50-60 év legjelentősebb fürdőfejlesztése – nyilatkozta lapunknak Szőke László, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt. vezérigazgatója. Elmondta: konkrét ütemezési tervük is van, és a Széchenyi fürdő gépészeti berendezéseinek komplex cseréjével, felújításával már a nyáron megkezdik a munkát. – Kétmilliárd forintból az összes vezetéket, csövet, műszaki berendezést lecseréljük, a fűtést korszerűsítjük. Mindebből a városligeti szolgáltatást igénybe vevők, a fürdővendégek semmit sem érzékelhetnek majd a csaknem másfél évig tartó beruházási időszak alatt. Fél éven belül, várhatóan szeptemberben kezdődik az eddig nyári strandként működő zuglói Paskál egymilliárdos átalakítása. Csaknem tíz hónap alatt állandó, télen-nyáron nyitva tartó fürdővel bővül a fővárosi választék – hangsúlyozta a vezérigazgató. Szerinte bűn volt kihasználatlanul hagyni a földből itt feltörő 68 fokos vizet, amelyet természetesen fürdésre alkalmas hőmérsékletre kell hűteni a hidegebb évszakokban is. A legfiatalabb, 1988-ban épült strandon lesz kinti téli medence, s az új fürdőépületben kiépítenek tanmedencét, gyermekmedencét, s természetesen a ma már ebben a műfajban kihagyhatatlan termál-, valamint élménymedencét is. Jövő nyárra már megújulva fogadhatja a vendégeket a Paskál fürdő, amelynek bezárása vagy luxus japánfürdővé alakítása 2010 előtt egyaránt felvetődött.
Bezárták viszont még 2006-ban a pesterzsébeti jódos-sós fürdőt, amely a mai XX. kerületben egyedülálló hírnevet vívott ki magának a XX. század első felében. A csaknem egy évtizede pusztuló gyógyfürdő területét értékesíteni akarták, s ha ez sikerült volna, ma lakópark vagy bevásárlóközpont állna a helyén. A mostani tervek szerint 2018-ban 1,5 milliárdból újjáépítenék, visszaadnák a pesterzsébeti fürdő egykori fényét: gyógyrészleggel és egy élménystranddal gazdagodna Budapest.
Előtte azonban még két másik nagy fejlesztés is lesz: jövő ősszel indulhat a legendás hideg vizű csillaghegyi strand 1,4 milliárd forintosra becsült átépítése. A beruházással lezárulhat az a régóta tartó vita, amelynek során ugyancsak veszélybe került az elmúlt évtizedekben többször is gazdaságtalan fenntartásúnak ítélt fürdő. A strandon csak bunkerként emlegetett fürdőépületben, illetve mellette fedett 50 méteres uszodát, gyermekrészleget és élménymedencéket alakítanak ki. Csillaghegyen egyedülálló természeti körülmények között, összesen 13 hektárnyi területen valóban különleges élmény a fürdőzés.
A nemzetközi elismerések sorát besöprő Gellért fürdőbe egyre többen járnak: évente 10-15 százalékkal többen választják a létesítményt, mint az azt megelőző évben. A Gellért 2017-ben 1,3 milliárdból gépészetileg újulna meg, 2018-ban pedig 800 milliós fejlesztéssel bővülne. A jelenlegi uszodai kabinsor helyén épülne egy új élményfürdő. Az öltözőszekrényeknek természetesen új helyet jelölnek majd ki.
Szintén régóta vár felújításra a Király fürdő, ahol korábban török részvétel is szóba került a beruházásánál, de abból végül nem lett semmi. A gyógyfürdő teljes rekonstrukciója legkorábban 2019-ben kezdődhet el, és az 1,2 milliárdos fejlesztés keretéből egy télen is nyitott medence kiépítésére is lehetőség nyílhat.
A hagyományos nyári strandok, így a Római fürdő és a Pünkösdfürdő strand minden korábbi híresztelés ellenére megmaradnak. Az állami kézbe kerülő Dagály fürdőt a 2017-es vizes világbajnokság helyszínéül szánják, így fejlesztéséért ezután már a kormány lesz a felelős. A Palatinus fürdő fejlesztése is kormányzati támogatást igényel, így ebben a fejlesztési tervben nem szerepel.
Szőke László emlékeztetett: 2010-ben a BGYH Zrt.-t a tulajdonos főváros több mint 700 millió forintos összeggel mentette meg, azóta viszont támogatás nélkül is „szárnyalnak”. Azután, hogy a társaság visszavette az addig kiszervezett fürdők üzemeltetését, évről évre javult a gazdálkodása. Így 2011-ben már 50 milliós eredményt értek el, ami 2012-ben 100, 2013-ban 430, tavaly pedig 970 millióra nőtt, s már több fejlesztésre is futotta. A Rudas fürdő épületét részben uniós támogatással hozták rendbe, energetikai rendszerét korszerűsítették, saját forrásból, több mint egymilliárd forintból pedig új szárnnyal, wellnessrészleggel és új szolgáltatásokkal bővítették. A jogilag és gazdaságilag máig rendezetlen felújított Rác fürdő máig zárva tart, s a tulajdonrészét a BGYH Zrt. eladta a fővárosnak. Saját forrásból újult meg a ferencvárosi Dandár fürdő is: 2014-ben az épület homlokzatát és vizesblokkjait felújították, a pincében szaunát, gőzkamrát, merülő medencét és pihenőt, az udvari részen pedig két termálmedencét alakítottak ki. – Mindemellett bevezettük a fürdőlátogatóknak jelentős kedvezményt nyújtó Zsigmondy-klubkártyát, s mivel májusban lejár a régi, sok vitát kiváltó beléptetőrendszer szerződése, új közbeszerzést írtunk ki, amely eredményesen zárult. Míg az előző öt évben több mint 1,6 milliárdot fizettünk ki kevesebb szolgáltatásért, addig ezután a bővülő rendszert 630-650 millió forintért vehetjük igénybe 2020-ig – fűzte hozzá Szőke László.
Nemzetközi elismerések, végeláthatatlan bűnügyek
Alig több mint egy éve egy vezető spanyol hírportál összeállítást közölt, amely szerint a Gellért fürdő a világ öt legszebb uszodája között található. Nem sokkal korábban amerikai, brit és francia médiumok foglalkoztak kiemelten a budapesti gyógyfürdőkkel. Az idén januárban pedig a Széchenyi fürdő neve forgott a nagyvilágban, amikor a National Geographic fotópályázatán első helyen végzett a létesítményben készült fénykép. Ugyanakkor a 2010 előtti időszak magyar gyógyfürdős büntetőügyeinek eredményességére hazánk nem lehet büszke: hat évvel a történtek után a BRFK még mindig vizsgálja a beléptetőrendszer beszerzését, valamint a Rác fürdő beruházásához felvett állami hitel ügyét. A gyógyfürdők 2008-as kiszervezése ügyében pedig csak nemrégiben kezdődött a Fővárosi Törvényszéken a büntetőper.
