Újabb milliárdok elköltését, útépítést, ipari parkot, vasúti beruházásokat jelentett be néhány napja Orbán Viktor miniszterelnök Szolnokon, ahová a Modern városok program keretében látogatott és – ahogy korábban máshol is tette – együttműködési megállapodást írt alá a fideszes polgármesterrel. A kormányfő arról beszélt, hogy meglesz a négysávos összeköttetés a fővárossal, s pontosan azon a nyomvonalon, ahol eredetileg elkezdték építeni az M4-est. Csak épp nem autópályaként, hanem autóútként valósítják meg a szakaszt, ezért „mindent újra kell gondolni, újra kell számolni.” Ezt azért is el kell végezni, mert eredetileg csak az Abony–Fegyvernek-szakaszt, vagyis lényegében a Szolnok utáni részt állították le, most viszont már a teljes út „könnyített tartalmat kap”.
Így minden bizonnyal a Budapest– Szolnok-szakaszon is más kivitelezői szerződés kell majd. A leállításkor a kormány korábban az Európai Bizottságra hivatkozott, de gyorsan kiderült, hogy brüsszeli kartellvádakról szó sem volt, és az építkezést az unió egy pillanatig sem finanszírozta. Érdekesség, hogy a mostani döntés előtt a kormány egyeztetést ígért a térség parlamenti képviselőivel, de információink szerint hivatalos egyeztetés nem zajlott. Az M4-es ügyében egyébként nagyon nem is tudott volna mást csinálni a kormány, hiszen a félkész útra már csaknem 40 milliárdot elköltöttek. Azt nem tudni, hogy a könnyített befejezés mennyibe kerül, de ha az eredeti 110 milliárdos összeget vesszük alapul, óvatos becslések szerint is több tíz milliárdot kell még elkölteni.
A miniszterelnök még március végén Sopronban jelentette be a Modern városok programot. Ezt azért indították el, mert a kormány úgy látja, hogy Magyarország fejlesztésének kulcsa a vidéki városokban van. Ezért Orbán Viktor összesen huszonhárom városba látogat el, vagyis minden megyei jogú várost felkeres, hogy megállapodást kössön. Eddig nyolc helyen járt már, Sopronon kívül Egerben, Zalaegerszegen, Miskolcon, Pécsett, Debrecenben, Székesfehérváron és Szolnokon.
A megállapodások legfontosabb pontja, hogy minden megyei jogú várost érje el az autópálya vagy a négysávos autóút, és 2018-ra mindegyik eljusson az országhatárig. Egyes számítások szerint ennek megvalósítása csak Sopron esetében meghaladja a 100 milliárd forintot, ugyanis 2018-ig az M85-öst kell kétszer két sávos autóúttá fejleszteni. Van olyan megyei jogú város, amely már most is elérhető autópályán, de sok város esetében komoly beruházással kell számolni. Szolnokon kívül például Szombathely, Kaposvár vagy Békéscsaba esetében is ez a helyzet. Ám nem csak útépítések szerepelnek a nagyszabású tervek között.
A miniszterelnök például Egerben – a négysávos autóút mellett – bejelentett egy több mint hatmilliárdos uszodafejlesztést, és jutott egy hatmilliárd forintos tétel a várra is, amit a hírek szerint uniós forrásból fog biztosítani a kormány. Orbán Viktor meg is jegyezte, hogy ez némi igazságtételt jelent, mert 1552-ben ez a vár védte meg Európát. Zalaegerszegen szintén szól a megállapodás egy gyorsforgalmi útról (a 76-os főút fejlesztésével az M7-es autópályával kapcsolják majd össze a várost, illetve gyorsforgalmi út épül Zalaegerszeg és Vasvár között is), de emellett egymilliárd forintos támogatással bővítik az inkubátorházat, illetve egy Mindszenty József előtt tisztelgő látogatóközpontot is kialakítanak.
Később Miskolcon egyes becslések szerint nagyjából 150 milliárdos ígéretet tett Orbán Viktor, amikor bejelentett egy nagyszabású autópálya-fejlesztést Miskolc és Kassa között. A sztráda szlovák szakasza már elkészült, a magyar rész építése 2018–2019-re fejeződik be. De folytatódik a miskolctapolcai strandfürdő fejlesztése, amihez a már biztosított hárommilliárdon felül további ötöt ad az állam, továbbá ezerhektáros iparterületet is kialakítanak, és jut több milliárd forint a diósgyőri várra is.
Hogy mindezt miként tudja megvalósítani a kormány? Úgy, hogy jelenleg van mit elkölteni. Nemcsak a 2014–2020-as uniós ciklus forrásait, hanem a hazai gazdasági fejlődésből adódó pluszpénzeket is. Ez az oka a fejlesztések bejelentésének, az említett összegek forrásfelhasználását láthatjuk most – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Kiszelly Zoltán. A politológus kifejtette, itt nem pusztán ígérgetésekről, népszerűségnövelésről van szó, hiszen a megyeszékhelyek bekötése a gyorsforgalmi úthálózatba attól függetlenül szükséges, hogy ki van kormányon. Ez egy objektív körülmény, olyan feladat, amit mindenképpen el kell végezni. Egyéb más beruházásokkal, például fürdőfejlesztésekkel lehet a helyi szinten a polgármesterek dolgát megkönnyíteni a 2019-es önkormányzati választásokra.
Kiszelly Zoltán azonban felhívta a figyelmet arra, hogy egy nem teljesült ígéret nagyobb kárt tud okozni a hatalmon lévőknek, mintha nem csinálnának semmit. Az „aszfaltpolitika” tehát szükséges, de nem elégséges feltétele a választási sikernek. Jól látszott ez a szocialista kormányok idején, amikor sok autópályát adtak át, mégsem tudtak profitálni belőle a szavazatszerzésnél. – Most két-három százalékos a gazdasági növekedés, olcsó a hitel, alacsony a kamatszint, rövidesen várható a felminősítés és a többi beruházás, például a stadionépítések kifutásával több pénz és mozgástér marad a kormány számára – fogalmazott a politológus.
Juhász Attila, a Political Capital (PC) vezető elemzője lapunknak ugyanakkor azt mondta, hogy valószínűleg túlígéri magát a kormány ezekkel a tervekkel, hiszen jóval több fejlesztés szerepel napirenden, mint amire az uniós ciklus fejlesztési pénzei lehetőséget adnának. Juhász Attila úgy látja, alapvetően politikai kampányról van szó, és nemcsak Orbán Viktor, hanem az ellenzék egy része is országjárásba kezdett. A politikai oka az ígéreteknek, hogy a kormánynak lépnie kellett a népszerűségcsökkenés miatt. A szakpolitikai indok pedig, hogy az uniós pénzek lehetőséget adnak a projektek átadására, illetve újak beígérésére. – Ennek megfelelően kell értékelni ezeket az ígéreteket – tette hozzá a PC vezető elemzője.
A februári veszprémi, majd az áprilisi tapolcai időközi választásnak fejlesztési tervek sokaságával vágott neki a Fidesz–KDNP. Miután ezeket a választásokat elvesztették a kormánypártok, az ígéretek emléke erősen megkopott. Rig Lajos, aki a Jobbik első egyéni mandátumát szerezte meg áprilisban Veszprém megye 3-as, tapolcai központú választókerületben, a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: semmi nem valósult meg a kampányban frissen tett ígéretekből, sőt még válasz sincs arra, hogy mikor kezdődnek el a fejlesztések. – Pedig azóta csaknem két hónap telt el – tette hozzá. Tavasszal a Fidesz erőteljes kampányt folytatott Tapolcán és környékén, ám jelöltje végül minimális különbséggel veszített.
Bár már korábban elindult egy 2,3 milliárdos kórházfejlesztés, „struktúraváltás”, ám ez kevés volt a sikerhez, pedig erre a 2,3 milliárdra is „ráígértek” a kormánypárti képviselők a kampányban. Elhangzott például az, hogy létrehoznak egy kevés aktív ágyszámmal működő belgyógyászatot, amely sürgősségi belgyógyászati esetek ellátására lesz képes. Ez nem valósult meg, sőt még azt a módosító javaslatot is leszavazták a kormánypárti képviselők, amelyet Rig Lajos nyújtott be, és amellyel ennek a lépésnek a fedezetét teremtette volna meg a költségvetésben.
Arra a felvetésünkre, hogy a jobbikos politikusnak is voltak ígéretei a kampányban, a kórházi aktív ágyak visszaállítása mellett például a turizmus „feljebb hozása” a Balatontól, bicikliutak építése vagy épp a munkahelyteremtés, Rig Lajos azt mondta: továbbra is mindent megtesz az aktív kórházi ágyak visszaállításáért, de a döntés nem az ő kezében van. A Tapolca és Sümeg, illetve a Tapolca és Szigliget közötti bicikliút ügyében módosító javaslatot adott be a költségvetéshez, de ezt elutasították. A munkahelyteremtésről pedig azt mondta, az elsősorban a polgármesterek feladata, és már egyeztetett az ügyben Sümeg fideszes, Ajka MSZP-s, illetve Tapolca jobbikos vezetőjével. Veszprémben a Fidesz a kampányban egy négymilliárdos uszodafejlesztés bejelentésével akart lendíteni a népszerűségén. Az uszodával kapcsolatos tervek később állítólag néhány fideszes vezető kritikáját is kiváltották. De szó volt a kampányban például a veszprémi húszemeletes magasház rendbe hozásáról is.
Kész Zoltán, aki februárban függetlenként, de a baloldali ellenzéki pártok támogatásával megnyerte a választást, lapunknak azt mondta: tudomása szerint egyelőre nincs előrelépés ezekben az ügyekben. A magasház rekonstrukciójára korábban egy félmilliárdos ígéret hangzott el, azonban mindössze huszonöt millió forintot különítettek el erre. Az épülettel kapcsolatban már 2006 óta tart az ígérgetés, azaz a szocialista kormányok sem léptek az ügyben. – Látható jele azonban most sincs semmilyen beruházásnak – tette hozzá Kész. Azzal kapcsolatban, hogy a független képviselő kampányígéreteiből mi valósult meg, hiszen például korrupcióellenes hálózat létrehozásáról is beszélt, illetve arról, hogy mozgalmat indít a „tisztességes adózásért”, Kész Zoltán elmondta: már megkezdte az egyeztetést a térségbeli polgármesterekkel, és állítása szerint ezek az ígéretek a ciklus végére számon kérhetőek lesznek.
Folyamatban, előkészítés alatt lévő projektekről beszélt viszont érdeklődésünkre Némedi Lajos, Veszprém alpolgármestere, aki februárban a Fidesz–KDNP képviselőjelöltje volt. Az uszodával kapcsolatban kiemelte, hogy ennek szükségessége nem az időközi választáskor, hanem már korábban felvetődött, és erről kormányhatározat is született, amit senki nem vont vissza. Most azt tanulmányozzák, hol lenne a legideálisabb a helyszín. A magasház esetében pedig azt emelte ki, hogy a rekonstrukcióra szükség van, függetlenül a kampányoktól, vagyis ez Némedi Lajos szavai szerint becsületbeli ügy a városban.
Az útfejlesztések ügyében Pécsett viszonylag könnyű dolga volt az április végén odalátogató miniszterelnöknek, hiszen az M6-os – az M60-ason át – már elérte a várost. Most az az ígéret, hogy mindkét sztrádaszakaszt meghosszabbítják a horvát határig, ami az M6-os esetében nagyjából 15 kilométert jelent, az ennél költségesebb M60-as folytatása pedig „egy későbbi projekt lesz”. Azaz konkrét időpont egyelőre nincs rá. A miniszterelnök emellett azt is ígérte, hogy 2018-ig hatezer új munkahelyet hoznak létre, és az ipari parkok nyitása, bővítése itt sem maradhatott ki a sorból. Az ellenzék a pécsi látogatás alkalmával ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az öt évvel ezelőttivel megegyező ígéreteket tett a kormányfő, hiszen Orbán Viktor már 2010-ben úgy beszélt az M6-os autópálya a horvát határig való meghosszabbításáról, egy pécsi elkerülő út építéséről, a 67-es út felújításáról és egy híd építéséről a Dráván, hogy „azt elintézettnek lehet tekinteni”.
Debrecen esetében hasonló a helyzet. Ott nyilván nem lehetett könnyű dolga az apparátusnak a fejlesztési program összeállításakor, hiszen van már a városnak gyorsforgalmi összeköttetése, stadionja, új főtere, így előkerült az új ipari park, a megújuló főpályaudvar és repülőtér. Székesfehérváron előkerült egy új hangversenyterem és rendezvényközpont, megújuló repülőtér és kórház terve, lakásépítési programot is indítanak, és bevonják a várost a Velencei-tó turizmusának fejlesztésébe. Orbán Viktor a városban azt mondta, hogy az összes megállapodás költségvetési háttere, vagyis a „lába” megvan.
Ez máshol egyelőre erősen kétséges, hiszen az Európai Unió a jelenlegi költségvetési ciklusban, azaz 2020-ig összesen 400 milliárd forintnyi útfejlesztési keretet biztosít Magyarországnak, aminél már most, nyolc megyei jogú város felkeresése után többnél tart a miniszterelnök. Ezek teljesítéséhez pedig nincs más út, mint a magyar költségvetési források felhasználása.
