Nem kellett volna jogsértéssel kezdeni a menekültkérdés rendezését – mondta el az MNO-nak Valki László nemzetközi jogász, aki szerint a dublini rendelet felfüggesztése egyértelműen jogsértő lehet. A 2013-as jogszabály ugyanis nem adja meg a felfüggesztés lehetőségét, csak azt, hogy az érintett ország a válságkezelő intézkedéseit érintően kapcsolatba lépjen az Európai Bizottsággal és az Európai Menedékügyi Támogatási Hivatallal.
A szlovén külügyminisztérium viszont bírálta Magyarországot amiatt, hogy felfüggesztette az úgynevezett dublini rendelet végrehajtását, vagyis a migránsok visszafogadását más uniós országokból. A STA szlovén hírügynökség által ismertetett közlemény szerint Ljubljana álláspontja az, hogy a Dublin III rendelet az átfogó európai uniós menekültügyi szabályozások része, és megváltoztatásáról a tagországoknak közösen kell dönteniük. „Egyes országok egyoldalú döntései nem járulnak hozzá az égető migrációs probléma megfelelő kezeléséhez” – áll a közleményben.
Azonban a magyar fél lépése után a bizottság eljárást kezdeményezhet az Európai Bíróság előtt kötelezettségszegés címen, ennek alapján Magyarországot elítélhetik, és egy újabb eljárásban anyagi szankciókat állapíthatnak meg velünk szemben – emelte ki Valki László.
Kérdésünkre, hogy milyen jellegű bírságra számíthatunk ebben az esetben, a szakértő elmondta: az uniónak nincs lehetősége arra, hogy a rendelet felfüggesztésére hivatkozva megállítsa a kohéziós alap kifizetéseit, azonban a kötelezettségszegési eljárások után napi keretben megszabott bírságot szoktak kiróni az országokra. De ezzel a lépéssel nemcsak az uniós támogatást veszíthetjük el, hanem általában véve akadályozhatjuk a 28 ország együttműködését – tette hozzá.
Lattmann Tamás nemzetközi jogi szakértő is egyetért azzal, hogy a rendelet felfüggesztésére nincs lehetőség. Mint mondta: semmilyen uniós jogszabályt, még annak egyes pontjait sem lehet „felfüggesztenie” egy tagállamnak, így erre még nem is volt példa. Ugyan előfordult, hogy ezeket megszegték vagy trükköztek vele, de explicit módon még senki nem mondott nemet egy meglévő rendelet végrehajtására. Ilyen esetben biztosra vehető a kötelezettségszegési eljárás, aminek a vége egy „nagyon vastag” büntetés is lehet az Európai Bíróság részéről – hangsúlyozta.
A szakértő felhívta a figyelmet, hogy az eddigi ügyekben, amelyekben pénzbírsággal ért véget a kötelezettségszegési eljárás, kevésbé mentek el a tagállamok a falig, azonban ilyen esetekben is voltak fájdalmas pénzösszegek. „Azért gondolom, hogy egy ilyen ügyben nagyon komoly összegek lehetnek az asztalon, mert maga a kérdés rettenetesen súlyos” – emelte ki Lattmann Tamás, aki szerint akár több millió eurós büntetéssel is sújthatják Magyarországot.
A rendelet felfüggesztésének hírére a Die Presse arról írt, hogy Magyarország döntése láncreakciót indíthat el az Európai Unióban a közelgő uniós csúcstalálkozó előtt.
Lattmann Tamás szerint politikai értelemben erre abszolút megvan az esély, ugyanis a tagállamok jelentős része nem nagyon kedvelte a szóban forgó jogszabályt. Ugyanis a Dublin III. rendelet nem segíti az európai szolidaritást, hiszen lehetővé teszi, hogy visszaadják a menekülőket a határállamoknak.
Felvetésünkre, hogy a mostani lépéssel kockáztatjuk-e az uniós tagságunkat, Lattmann Tamás elmondta: a jelenlegi szabályok alapján nincs arra lehetőség, hogy önmagában ezért az Európai Unióból kidobjanak minket. Azonban ha ezt a cselekményt összekapcsolják más, az elmúlt években kritizált kormányzati intézkedésekkel, akkor annak végén sor kerülhet a tagsági jogok felfüggesztésére.
Ám ennél jóval valószínűbb, hogy a schengeni rendszerben való tagságunk veszélybe kerülhet. A kérdéses rendelet ugyanis a schengeni együttműködési rendszerben különösen fontos, így számítani lehet arra, hogy megerősödnek majd olyan politikai hangok, amelyek azt követelik majd, hogy hazánkat kivonják a schengeni rendszerből – tette hozzá a szakember.
Szijjártó Péter szerdai sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Magyarország maradéktalanul betart minden európai uniós jogszabályt és megfelel minden EU-s kötelezettségnek. Mint a Dublin III. rendeletre utalva elmondta, semmilyen uniós jogszabály magyarországi alkalmazásának felfüggesztéséről nincs szó, ilyen döntés nem született.
A Belügyminisztérium az MTI-nek küldött keddi közleményében azt írja: a bevándorlási hivatal technikai okokból, határozatlan ideig a folyamatban lévő ügyekben felfüggeszti „a Magyarországra irányuló dublini transzferek fogadását” – a menekültek visszafogadását más uniós országokból.
Tasnádi László rendészeti államtitkár azzal toldotta meg a honvédelmi bizottság szerdai ülésén, hogy Magyarország továbbra is betartja a dublini rendeletet, ugyanakkor technikai türelmet kér a további illegális bevándorlók visszavételére.
Az igazságügyi miniszter levélben tájékoztatta Frans Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét arról, hogy Magyarország június 23-ai hatállyal ideiglenesen, határozatlan ideig nem tudja fogadni a nemzetközi védelem iránti kérelmet előterjesztő embereket, hangsúlyozva, az ország tiszteletben tartja az uniós menekültpolitika rendelkezéseit.
A dokumentumban Trócsányi László hangsúlyozta: Magyarország teljes mértékben tiszteletben tartja az uniós menekültpolitika és azon belül is a Dublin III. rendelet rendelkezéseit. A miniszter azt írta: a magyar kormány mindent megtesz, hogy orvosolhassa a problémát, és ennek érdekében ő maga kész arra, hogy a bizottság alelnökével haladéktalanul konzultáljon a rendelet jogalkalmazási problémáiról.
„Megteltünk” – így kommentálta Kovács Zoltán kormányszóvivő az M1 kedd esti hírműsorában a menekültek visszafogadásának felfüggesztését. A kormányszóvivő hangsúlyozta: már hetek óta beszélnek arról, hogy a magyar ellátórendszer megtelt, naponta 600-800 ember érkezik a zöldhatáron át illegálisan Magyarországra, ami óriási terhet ró azokra, akik a bevándorlók regisztrációját végzik.
„Nyugodtan mondhatjuk, hogy Magyarország erején felül veszi ki a részét abból a küzdelemből, ami itt zajlik, míg – méltatlan módon – csak a mediterrán országokat sújtó dolgokról beszélünk” – tette hozzá. Mint mondta: az ország nem tudná kezelni, ha a délről érkező migrációs nyomás mellett elkezdenének visszaáramlani azok a menekültek, akiknek az ügyét más országokban kedvezőtlenül bírálták el.
