Nem tiltakoznának a kerítés ellen

Olasz, osztrák vagy német rendszámú furgonokra magyar és osztrák autópálya-matricát is vásárolnak az embercsempészek.

Ásotthalom polgármestere, Toroczkai László lapunknak elmondta: az elmúlt időszakban annyiban javult a helyzet a településen, hogy már nincsenek koszovói bevándorlók. Az Afrikából és Ázsiából érkező migránsok viszont pontosan ugyanannyian vannak, mint korábban. A polgármester szerint a négyezer fős település lakói leginkább a különböző járványoktól tartanak, ezzel kapcsolatban viszont nemhogy védelmet, de információt sem kapnak.

– Tavaly decemberben egy lakossági fórumon a rendőrség illetékes munkatársa azzal intézte el az erre vonatkozó kérdéseket, hogy nem kell ölelgetni és csókolgatni a határsértőket – mondta Toroczkai, hozzátéve: ez a cinizmus magasiskolája. Szerinte egyébként a rendőrök csak azokat a határsértőket fogják el, akik maguk is ezt akarják. A határzárra vonatkozó kérdésre a polgármester azt mondta: ő vetette föl először, hogy kerítéssel vagy fallal le kellene zárni a határt. – Ezt Bulgária és Spanyolország is megtette, tehát az nem magyarázat, hogy az Európai Unió miatt politikai okokból ez a megoldás nem lehetséges – véli a polgármester.

Bár nem akkora, de Csongrád megye mellett Bács-Kiskunban is nagy a nyomás. A határőrség napi, heti rendszerességgel tartóztat fel olyan embereket, akik illegálisan akarnak az unió területére bejutni. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságot azonban hiába kérdeztük arról, hogy ebben az évben hányan követtek el tiltott határátlépést: a törvényes határidőt – 15 napot – betartva válaszolnak.

A hatóság honlapján azonban alkalmanként közölnek adatokat, így például szombaton Sopronban és Győrben a vasútállomáson, illetve a vonaton kaptak el 44 határsértőt, akiknek úti céljuk Németország lett volna. Volt köztük afgán, szír, algériai, líbiai, mongol, iráni és dominikai is. Ők feltehetően szintén a déli határon keresztül érkeztek hazánkba, s jutottak el Nyugat-Magyarországra.

Ezzel együtt csak Bács-Kiskunban alig két nap alatt – múlt szerdán és csütörtökön – 66 embert kapcsoltak le, közülük 58-an azonnal menekültkérelmet nyújtottak be. A rendőrség a múlt héten még egy áprilisi eset kapcsán két szerb és két szlovén embercsempész ellen indított nyomozást is befejezett, de aznap egy montenegrói férfit is elkaptak, aki 15 embert akart a becsempészni az országba.

A megye déli településein ezért már megszokott a látvány: idegen emberek róják a falvak útjait, miközben a rendőrség is folyamatosan cirkál és tartóztatja fel őket.

– Most enyhébb a roham, kicsit talán csendesedett a dolog – mondta Madaras polgármestere, Juhász István. A település közigazgatási határa egybeesik a szerb határral, a község központja alig négy kilométerre van attól. – Különösebben nem zavarnak minket, látjuk őket, ha bejönnek a faluba, megszoktuk már, hogy idegenek vannak itt, viszont miattuk sok a határőr és a rendőr, ami nagyobb biztonságérzetet ad – mondta a polgármester. Hozzátette: még nem okoztak gondot, de azért a madarasiakban ott motoszkál a félelem, mi van, ha betörnek hozzájuk, mert nincs pénzük élelemre. Madaras vezetője szerint azonban ezek az emberek nem akarnak mást, mint átmenni a falun, tovább Nyugat-Európa felé.

– Ebben segítenek nekik az embercsempészek, akik néha hatalmas terepjárókkal száguldoznak végig a településen – tette hozzá. Juhász István megjegyezte, éppen ezen a télen kapcsoltak le a falubeliek segítségével egy nagyobb bandát a rendőrök, ezért is kicsit nyugalmasabb most a helyzet.

A kormány azt fontolgatja, akár le is zárhatja a déli határt fizikai akadályokkal, s bár ezt nem mondták ki, de a szögesdrót lehetne ennek az egyik eszköze. – Ez nem lenne butaság – reagált Juhász István. – Azokat biztosan nem zavarná, akik eddig is törvényes úton közlekedtek, valamint a gazdákat sem. A madarasai önkormányzat egyébként abban is segít a határrendészetnek, hogy a határ mentén található nyomsávot karbantartja, rendszeresen traktorral elsimítgatják, hogy látni lehessen: merre mennek a bevándorlók.

A Madarastól nem messze fekvő Kelebia szintén hasonló cipőben jár; a település a trianoni békediktátum miatt került a határra, alig öt kilométerre található Szabadkától. A község első embere Maczkó József szerint nagyon nehéz kérdés, hogy fizikailag is lezárják a határt.

– Jogos az a politikai igény, hogy határozottabb lépéseket tegyenek. Az ország érdekei azt kívánják, hogy meg kell fékezni valamilyen módon a bevándorlást, de a szerb oldalon is aktívabban kellene intézkedni – mondta a polgármester. – Kelebiában ugyanakkor nem érezzük ennek a hátrányát, csak azt tapasztaljuk, hogy nagy a forgalom. A szögesdrót rossz tapasztalatokat idéz, de ha nincs más, akkor ez is egy megoldás. A problémát a gyökerénél kellene kezelni.

A Bács-Kiskunnal szomszédos Baranya megyében viszont szinte nincs határsértés. Ebben az évben ugyanis még nem kellett intézkedniük a határőröknek, tavaly is mindössze két személy ellen indult eljárás embercsempészés miatt, és csupán nyolcan akartak bejutni az országba illegálisan.